Az új híd nem csak fizikailag kapcsolja majd össze a Mura két oldalán élőket

Balogh László, Gugán János, Koósz Attila, Proszenyák István Zsolt és Cseresnyés Péter (Fotó: Gergely Szilárd)

A Murakeresztúr és Kotoriba közé tervezett híd nemcsak azt biztosítja, hogy 60 kilométeres kitérő nélkül lehet a két település között a határon átkelni, hanem a horvát-magyar kapcsolatokat is erősíti – hangzott el pénteken, a kanizsai városházán tartott sajtótájékoztatón. Ezen a Nagykanizsán és Dél-Zalában élő horvátok helyzetéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a horvátországi földrengés után nyújtott gyors segítségről is szó esett.

Balogh László, Nagykanizsa polgármestere elmondta, vannak még fejlődési lehetőségek a már eddig is kitűnő együttműködésben. Példaként említette a nyelvi képzés, a közös projektek, a turisztika, a gazdasági és testvérvárosi kapcsolatok bővítését.

Gugán János, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a Dél-Zalában élő horvátok elkötelezettek az anyanyelv használata és a hagyományok megőrzése mellett, ehhez pedig minden segítséget megkapnak Nagykanizsán és a térségben.  Az elnök megköszönte a polgármesternek, az országgyűlési képviselőnek és a helyi horvátságnak, hogy a földrengés után egyből segítséget nyújtottak a katasztrófa sújtotta területen élőknek.

Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő kiemelte, a megbeszélésen arról is egyeztetett, hogy a horvátországi katasztrófa után a Polgári Kanizsáért Alapítvány számláján összegyűlt pénzt hova és milyen célokra utalja át a szervezet.   Mint mondta, a kanizsaiak és a környéken élők adakozásaiból szép összeggel lehet segíteni az ottani élet újraindulását.

Koósz Attila, a Horvát Köztársaság magyarországi tiszteletbeli konzulja közölte, az uniós közbeszerzési értesítőben nemrég megjelent, hogy kiválasztották a leendő Mura-híd előzetes tervezőjét. Mint mondta, ez a híd nemcsak fizikai híd lesz, nemcsak a Mura két partját köti össze, hanem a két településen és a régióban élők kapcsolatát is szorosabbra fűzi.

Proszenyák István Zsolt, a kanizsai horvát önkormányzat elnöke is kiemelte azt a közösségi összefogást, amellyel a kanizsaiak segítettek a földrengés után. Ő arról is beszélt, hogy a nemzetiségi önkormányzatnál a pandémia ellenére is tudtak fejleszteni, például az irodájukban egyes részeket fel tudtak újítani az elnyert állami támogatásnak köszönhetően.