(A kép forrása: Facebook/Balogh László)
A nagykanizsai zsinagóga 200 éves fennállása alkalmából szervezett emlékünnepséget a Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a Kanizsai Zsinagóga Alapítvány kedden. A rendezvényen templomtörténeti kiállítás nyílt, valamint a Budapesti Operettszínház művészeinek műsorát láthatták az érdeklődők.
„Ha Nagykanizsán nyitott lélekkel, a történelmünk után érdeklődő tekintettel sétálunk végig, akkor mély felismerésben lehet részünk a kanizsai zsidósághoz kapcsolódó, kővé vált mementóink révén”, mondta köszöntőjében Balogh László polgármester, utalva a kanizsai zsidóság épített örökségeire.
– A főutcáról egy kapualjba betérve a 200 éves klasszicista stílusú, a világon egyedülálló zsinagógát láthatunk. Amit egy kanizsai jövőt tervező, mélyen beágyazott és felelős, 375 tagú zsidó hitközség építtetett, a Batthyány család támogatásával. E felemelő, nagyszerű klasszicista épület a zsidó közösség erejéről beszél, nagykanizsai jelentőségükről, e város és ezen keresztül hazánk életében betöltött jelentős szerepéről, mely szerep okán méltán említették egykor, hogy: Nagyvárad, Munkács, Budapest és Nagykanizsa… E zsinagóga patinás épülete e nagyság emlékdarabkáit őrzi, történetekkel és sorsokkal teli. És olyan intellektuális, ám semmiképp nem hivatalos mondásokat is megidéz, miszerint: hajdan voltak az ortodoxok, a neológok és voltak a nagykanizsaiak. Mert olyan különlegességek is hozzátartoznak e zsinagógához, hogy magyarországi zsidó istentiszteleten itt szólalt meg elsőként orgona, 1845-ben, és itt hangzott fel magyarul énekszó – mutatott rá a polgármester.
Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő szerint a 200 éves zsinagóga nem pusztán a múlt része, ma is aktuális üzenete van.
– Feldolgozhatatlan fordulata az európai történelemnek, hogy az első világégést követően az európai politika horizontja fokról-fokra elborult, és egészen a vészkorszak eseményeiig sűrűsödött a sötétsége. Mindez olyan, a zsidóság ellen elkövetett, és az egész magyar nemzet számára szenvedést okozó bűncselekményekhez vezetett, amelyekről máshogyan, mint a beismerés és a részvét hangján nem lehet, nem szabad szólni. Aki ezt másként véli, úgy gondolom, méltatlanná válik Kanizsa örökségéhez, városunk szelleméhez. Hálásak vagyunk azért, hogy minderről: a szép kétszáz évről és a tragikus fordulatról Nagykanizsán nemcsak a kövek beszélnek, hanem az emberek is. Szerencsés a város, hogy sok más településsel ellentétben nálunk újra tudott szerveződni a hitközség, és – a kommunista elnyomást is elszenvedve – a mai napig aktív, tevékeny, építő résztvevője városunk életének – fogalmazott.
„Hogy mit hoz a jövő, azt ma teljes bizonyossággal senki nem mondhatja meg. Lehetőséget hordoz magában a prosperálásra, de halljuk, látjuk a veszélyeket is, amelyek a gyűlölködés és a hagyományos értékeket valló közösségek elleni fellépés talaján szárba szökkenhetnek”, tette hozzá a politikus, majd így folytatta: „Egy dolgot azonban biztosan kijelenthetek: ott, ahol a jelen generáció nem lép át a köveken, hanem odafigyel rájuk, ott rendelkezésre áll a szilárd alap a holnaphoz és a holnaputánhoz.”
A rendezvényen részt vett dr. Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a MAZSIHISZ elnöke, Heisler András és Horváth József alelnök is.
A jelentkezési határidőt augusztus 15-ig meghosszabbították.
Augusztus közepétől két helyen osztják majd az ételt, az egyesület Zrínyi utcai telephelyén és a Csengery utcai Ligetkuckóban.
Augusztus 2-án, kedden, ütemezett karbantartási munkálatokat végeznek azz Eötvös téri kormányablakban.
A sírokat német és magyar katonák újították fel az elmúlt napokban.
Július utolsó hetében tartja táborát a nagykanizsai ORFF ütőegyüttes a zenesiskolában.
A hitelintézet a csaknem 650 beérkezett projektből húszat támogat, összesen 15 millió forinttal.
2022-ben az általános felvételi eljáráson a mérnökinformatika szak minősült a legnépszerűbbnek.
Kiszáradt egy nagykanizsai kertes ház tujasora, ami egy zöld betonfalat is eltakart, de családi és baráti összefogással csodás installációt építettek rá.
Szent Kristóf, az utazók védőszentjének napjához kapcsolódva tartottak járműszentelést vasárnap a Felsőtemplomnál.
Német és magyar katonák gondozzák a kanizsai temetőben a német-magyar katonai parcella sírjait.
A kanizsai hívek a Kórházkápolnánál és a Felsőtemplomnál kérhetik az áldást.
A beruházás a Turisztikai attrakciófejlesztés a Csónakázó-tónál című, határon átnyúló projekt utolsó eleme volt.