(Fotók: Gergely Szilárd)
Nagykanizsán koszorúzással és iskolások műsorával emlékeztek az aradi vértanúkra a nemzeti gyásznapon. 1849-ben ezen a napon, október 6-án végezték ki a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Beszédében Nagykanizsa polgármestere úgy fogalmazott: nincs még egy olyan nép, sőt: anyag, fizikum, amely elbírná léthatárig feszített kínját annak a pusztításnak, amelyet a magyarokra mért a történelem, s amelyet ránk zúdított a veszteségek és küzdelmek hosszú sora –
Muhi, Mohács, Nagymajtény, Világos, s persze Arad.
– Egy testet lehúzhat az ár, egy élettelen tárgy elsüllyedhet a felszín alatti mélységben, de a szellem mindig kiemelkedik a hullámokból átlátva az időpillanat csapásain, egy léleklő arcon mindig ott tükröződik az eszme fényt adó sugara. Ezért él nemzet e hazán. Mert a Szent Korona és Mária országa, István kereszténysége és a rabigát törő Nándorfehérvár déli harangszója, Rákóczi lobogója olyan örök eszmék hordozói, melyek megtartották a történelem nagy tengerén – fogalmazott Balogh László.
Hozzátette: a magyar nép képes hitével és álmaival, eszméivel és szabadságvágyával legyőzni a testet, és integrálni a jót, a küzdőt és az áldozathozót.
„Képes integrálni a szerb Damjanich-ot és a horvát Knézich Károlyt, az örmény Lázár Vilmost, Kiss Ernőt és a német Leiningen-Westerburg Károlyt. Lelkesültségével képes egyesíteni az osztrák Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet és a magyar Nagysándort, Török Ignácot, Dessewffyt és Vécsey Károlyt, képes egységbe összefogni a német Láhner Györgyöt, a pozsonyi Aulich-ot és a miniszterelnök Batthyány Lajost.
Mert magyarnak lenni azt jelenti: szabadnak lenni e földön a népek otthonául szolgáló Kárpát-medencében. Még akkor is, ha Aradon egybeforraszt minket a halál; mert szeretjük az életet, és szeretjük a szabadságot.”
A városvezető szerint ez az szabadságszeretet, ez a magyar hazaszeretet fejeződik ki az aradi vértanúkban: ők a jelképei az összefogásnak, a vállat vállnak vető barátságnak, ők a szimbólumai az életszeretetnek. Beszédét azzal zárta, hogy 1849. október 6-ára nem a halál jegyében emlékezünk, hanem az áldozat sorsvállalásaként.
Ezt követően a megemlékezők koszorúit elhelyezték az aradi vértanúk szobrainál. A hagyományokhoz híven idén is a Hevesi-iskola diákjainak műsora színesítette a rendezvényt.
Az ÉVE sikere bizonytalanságot hozna.
Bohár Dániel riporter volt a Polgári Est vendége.
A fát az erdők nemzetközi napja alkalmából ültették el.
A tanműhely átköltöztetésének költségeit, a közgyűlés által tavaly megszavazott 12 millió forint eltűnését tette szóvá Bene Csaba.
Amerikai vendégeket fogadott a Zrínyi Miklós - Bolyai János Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a közelmúltban
A március 15-i városi ünnepségen történt, úgynevezett „koszorú-ügy” kapcsán tartott sajtótájékoztatót Balogh László polgármester.
Nem sikerült tökéletesen orvosolni a problémát.
A kanizsai ellenzék úgy táncol, ahogy Fodor Csaba fütyül.
A választókörzetét érintő idei fejlesztésekről adott tájékoztatást Radics Bálint önkormányzati képviselő.
Március 22-én folytatódik a NagyON Kanizsa Polgári Est programsorozata.
A nemzeti ünnep alkalmából több nagykanizsai szakember is magas állami kitüntetést vehetett át.
A beruházás mintegy 7,6 millió forintba kerül.
Tíz férőhelyes parkolót építtet az önkormányzat a palini városrészben az Alkotmány úti orvosi rendelőhöz.
Újságírókat és fotósokat köszöntött egy sajtóreggeli keretében Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő.
Március 15-én Nagykanizsán is megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójáról.
Balogh László polgármester szerint a sajtó politikai szereplővé vált.