2020 júliusa óta többször is tartottak harcászati kiképzést a nagykanizsai gyakorlótéren (Illusztráció, a kép forrása: Internet)
Közel három évtizednyi szünet után október végétől ismét éleslövészeteket tart a nagykanizsai gyakorló- és lőtéren a Magyar Honvédség. A lőtér teljeskörű használatba vétele lehetővé teszi, hogy az MH Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezredhez növekvő számban szerződő területvédelmi tartalékosok a lakhelyükhöz közel kapjanak kiképzést.
A közel 12 négyzetkilométeres területen utoljára 1996-ban volt éleslövészet, jóllehet az utóbbi években már egyre fontosabb szerepet töltött be az itt gyakorlatozó alakulatok kiképzési rendszerében. 2020 júliusa óta többször is tartottak harcászati kiképzést a gyakorlótéren. Mivel a toborzási kampány hatására jelentősen emelkedett a térségben szolgálatot teljesítő tartalékosok száma,
az alapkiképzéshez és a szakkiképzéshez is szükséges a lőtér teljes bevonása.
A funkciók teljeskörű visszaállításáról és a várható katonai mozgásokról a nagykanizsai járási helyi védelmi bizottság minapi ülésén tájékoztatta az érintett közigazgatási és civil szereplőket Czippán Dávid százados, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség Gyakorlattervező, - programozó és Képességellenőrző Főnökségének tisztje. Elhangzott, hogy a gyakorló- és lőtér teljes funkciójának visszaállítása a civil közösség számára is előnyökkel jár, hiszen a kiképzések és gyakorlatok jól képzett és felkészült katonákat biztosítanak a modern haderő számára, amely garantálja a szűkebb és tágabb környezet biztonságát.
Kis-Bús Károly ezredes szerint több szempontból is lényeges a gyakorló- és lőtér teljeskörű használata (A kép forrása: honvedelem.hu)
Kis-Bús Károly ezredes, a Baranya, Zala és Somogy vármegyét lefedő MH Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred parancsnoka örömmel emelte ki, hogy a „Szeretem, megvédem!” toborzókampány a térségben is nagyon népszerű. Hozzátette, szerződéses katonák is folyamatosan érkeznek a helyőrségekbe. A katonai alapfelkészítési programban időnként 50-60 fő vesz részt, akiknek Nagykanizsán támogatják a kötelező, bentlakásos kiképzésüket. Ezért is lényeges a gyakorló- és lőtér teljeskörű használata – hangoztatta. Az ezredes arra is rámutatott, hogy a tartalékos szolgálatot civil foglalkozásuk mellett vállaló állampolgároknak a kiképzés rugalmassága mind az időt, mind pedig a helyszínt illetően is fontos.
Mindenkinek könnyebb az elfoglaltságait összeegyeztetni a katonai szolgálattal, ha a kiképzés a lakhelyéhez közel történik.
A védelmi bizottság értekezletén részt vett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is. „Nagykanizsa és környéke nagy múltú katonavárosként örömmel fogadta a lőtér teljes körű megnyitásáról szóló bejelentést. A lakosság élete nem fog változni, miután a gyakorlatok a lakott területektől több kilométerre lesznek. Ha egy nap újra laktanya is lenne itt, az büszkeséggel töltené el az helyieket” – mondta a képviselő.
(Forrás: honvedelem.hu)
Akkor vegyük sorra, mi történt Nagykanizsán az elmúlt években!
Az ÉVE kvázi beismerte, hogy leépül a város a vezetésük alatt.
A hétvégén a Kiskanizsai Polgári Olvasókör szervezésében harmadik alkalommal volt busójárás a dél-zalai településen.
Az önkormányzat azt tervezi, hogy március 1-től közigazgatási bírsággal sújtják mindazokat, akik zöldterületen parkolnak.
Az ÉVE hat évvel ezelőtt tett ígéretet a körforgalom kiépítésére, ám azóta egy kapavágás sem történt a területen.
Új szakrendelések Zalában kizárólag Nagykanizsán.
Bérkiegészítést javasol a Fidesz.
A Csótó idén 50 éve készült el nagy társadalmi összefogással, ebből az apropóból írtak ki pályázatot.
Mráz Ágoston Sámuel volt a polgári est sorozat vendége.
Az idei rendezvényt március 1-jén tartják a Kanizsa Arénában.