A tóhoz kilátogatókat gyönyörű természeti környezet várja, mely sokak számára nyújt kikapcsolódást (Fotó: Gergely Szilárd)
Idén éppen 50 éve, hogy elkészült a város gyöngyszeme, a Csónakázó-tó, mely nem véletlenül sokak rekreációs helyszíne.
"A kanizsaiak némi irigységgel szokták emlegetni azokat a városokat, amelyeknek környékén kiépített kirándulóhely található. Egy ilyen terület utáni óhaj, kívánság a régi kanizsaiak szerint már több évtizede él. Nos, a szükségesség hangsúlyozásán most már jóval túljutottunk." – Ez olvasható a Zalai Hírlap 1972. október 25-én megjelent számában, mely terjedelmes helyszíni riportot közölt a Csónakázó-tó és a kapcsolódó parkerdő kialakításának munkálatairól. "Tenniakarókban tehát nincs hiány, s mint ahogy tapasztalhattuk, most már a tettekben sem. A kanizsai kiránduló parkerdő néhány éven belül valóság lesz." – olvasható a cikkben, s a beruházás cirka 3 év alatt, 1975-re a nagykanizsai vállalatok, közösségek, magánszemélyek áldozatos társadalmi munkájával meg is valósult. Azaz a város gyöngyszeme idén éppen 50 éves.
Változatos flóra és fauna jellemzi a tározó környezetét (Fotó: Gergely Szilárd)
A beszámoló szerint a tó építése a Bakónaki-patak völgyében zajlott, a földmunkák során mintegy 80 ezer köbméter földet mozgattak meg. A mesterséges tó területe 35-40 hektár lett volna, hossza pedig több mint 2,5 kilométer. A tóban egy mesterséges szigetet is kialakítottak. A projekt részeként a Bakónaki-patak medrét is rendezték, és vízelvezető csatornákat építettek ki. A munkák során az építők két műszakban dolgoztak, s először a tó elkészültét 1973 végére tervezték.
A cikk nemcsak a tó építéséről, hanem a környező parkerdő fejlesztéséről is beszámol. A terület összesen 500 hektárt foglalt magában, ahol kilátótorony, ródlipálya, vendéglátóipari egységek, szabadtéri színpad, arborétum, játszóterek és tanösvények kialakítását tervezték.
A Csónakázó-tó ma a város egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amely a pihenni, sportolni és horgászni vágyók számára egyaránt ideális úti cél. A mesterségesen kialakított tó és annak környezete az évek során a térség egyik legszebb rekreációs központjává vált, ahol a természet közelsége és a modern kikapcsolódási lehetőségek harmóniája találkozik.
A mesterséges víztározó idővel élővilágban gazdag ökoszisztémává fejlődött, ahol számos vízi madár, hal és más állatfaj megtalálható.
A tudatos munkának köszönhetően az elmúlt években igazi horgászparadicsommá vált a tó (Fotó: Gergely Szilárd)
A tó körül kialakított tanösvények lehetőséget biztosítanak a természetjáróknak, hogy megismerkedjenek a helyi flórával és faunával. Az itt található fás-ligetes területek kellemes klímát biztosítanak, különösen a nyári időszakban.
A Csónakázó-tó a helyi lakosok és a turisták számára egyaránt kedvelt célpont, hiszen számos szabadidős tevékenységet kínál:
A parkerdő népszerű látványossága a Zalaerdő Zrt. által felújított, kilátóvá átalakított egykori olajfúrótorony (Fotó: Zalaerdő Zrt.)
Az elmúlt években a nagykanizsai önkormányzat és a helyi szervezetek számos fejlesztést hajtottak végre, hogy a Csónakázó-tó még vonzóbb célpont legyen.
Épült játszótér, biciklis pumpapálya, a Zalaerdő Zrt. pedig interaktív tanösvényt alakított ki, mely révén a látogatók sokat megtudhatnak a helyi élővilágról. A tó gyakran ad otthont horgászversenyeknek, sporteseményeknek és kulturális rendezvényeknek.
A tó keleti felén álló olajfúrótorony-kilátó egyedülálló ipari örökség és turisztikai látványosság. Az eredetileg Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben használt fúrótornyot a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár selejtezte le az 1970-es években. A leszerelt szerkezetet a tó partján állították fel, így vált az évek során a város egyik ikonikus építményévé.
Sokan munkálkodnak azon, hogy a Csónakázó-tó környezete tiszta, rendezett legyen (Fotó: Gergely Szilárd)
Az idő múlásával az állapota jelentősen romlott, és a Zalaerdő Zrt. 2017-ben döntött a megmentéséről. A teljeskörű felújítás után 2018 márciusában adták át ismét a látogatóknak, immár kilátóként funkcionálva.
A 100 tonnás szerkezet az ország egyik legnagyobb kilátója, 48 méter magas, két kilátószinttel. Az első szint 28 méteren, a második pedig 43 méteren található, amelyhez 230 lépcsőfokot kell megmászni. A kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Csónakázó-tóra, a környező erdőkre és a városra.
Podcast sorozatunkban az aktuális közéleti, gazdasági, politikai témákat boncolgatjuk, elemezzük.
A betegek számára ételkóstolóval indul a program.
A Fidesz európai parlamenti képviselője volt a vendég Nagykanizsán.
Vándorkiállítás nyílt Boldog Jerzy Popieluszko vértanúról a Halis István Városi Könyvtárban.
Éledezik a természet, bár az igazi tavasz még várat magára.
Elültették a korai juhart az időspirálba.
Miniszteri elismerésben részesült a kanizsai kórház főorvosa.
Az Európai Parlamenti képviselő március 21-én (péntek) érkezik Kanizsára.
Balogh László: „Néha már attól félünk, gyűlölködőnek tartanak, ha felvállaljuk önazonosságunkat”
Továbbra is azt tanácsoljuk Tar Mihálynak, hogy fektessen nagyobb energiát a munkába.
A forradalom és szabadságharc évfordulóján.
Három tonnányi pikkelyessel bővült a halállomány.
Minden fontos információ egy helyen.
A fegyver a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban