A tóhoz kilátogatókat gyönyörű természeti környezet várja, mely sokak számára nyújt kikapcsolódást (Fotó: Gergely Szilárd)
Idén éppen 50 éve, hogy elkészült a város gyöngyszeme, a Csónakázó-tó, mely nem véletlenül sokak rekreációs helyszíne.
"A kanizsaiak némi irigységgel szokták emlegetni azokat a városokat, amelyeknek környékén kiépített kirándulóhely található. Egy ilyen terület utáni óhaj, kívánság a régi kanizsaiak szerint már több évtizede él. Nos, a szükségesség hangsúlyozásán most már jóval túljutottunk." – Ez olvasható a Zalai Hírlap 1972. október 25-én megjelent számában, mely terjedelmes helyszíni riportot közölt a Csónakázó-tó és a kapcsolódó parkerdő kialakításának munkálatairól. "Tenniakarókban tehát nincs hiány, s mint ahogy tapasztalhattuk, most már a tettekben sem. A kanizsai kiránduló parkerdő néhány éven belül valóság lesz." – olvasható a cikkben, s a beruházás cirka 3 év alatt, 1975-re a nagykanizsai vállalatok, közösségek, magánszemélyek áldozatos társadalmi munkájával meg is valósult. Azaz a város gyöngyszeme idén éppen 50 éves.

Változatos flóra és fauna jellemzi a tározó környezetét (Fotó: Gergely Szilárd)
A beszámoló szerint a tó építése a Bakónaki-patak völgyében zajlott, a földmunkák során mintegy 80 ezer köbméter földet mozgattak meg. A mesterséges tó területe 35-40 hektár lett volna, hossza pedig több mint 2,5 kilométer. A tóban egy mesterséges szigetet is kialakítottak. A projekt részeként a Bakónaki-patak medrét is rendezték, és vízelvezető csatornákat építettek ki. A munkák során az építők két műszakban dolgoztak, s először a tó elkészültét 1973 végére tervezték.
A cikk nemcsak a tó építéséről, hanem a környező parkerdő fejlesztéséről is beszámol. A terület összesen 500 hektárt foglalt magában, ahol kilátótorony, ródlipálya, vendéglátóipari egységek, szabadtéri színpad, arborétum, játszóterek és tanösvények kialakítását tervezték.
A Csónakázó-tó ma a város egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amely a pihenni, sportolni és horgászni vágyók számára egyaránt ideális úti cél. A mesterségesen kialakított tó és annak környezete az évek során a térség egyik legszebb rekreációs központjává vált, ahol a természet közelsége és a modern kikapcsolódási lehetőségek harmóniája találkozik.
A mesterséges víztározó idővel élővilágban gazdag ökoszisztémává fejlődött, ahol számos vízi madár, hal és más állatfaj megtalálható.

A tudatos munkának köszönhetően az elmúlt években igazi horgászparadicsommá vált a tó (Fotó: Gergely Szilárd)
A tó körül kialakított tanösvények lehetőséget biztosítanak a természetjáróknak, hogy megismerkedjenek a helyi flórával és faunával. Az itt található fás-ligetes területek kellemes klímát biztosítanak, különösen a nyári időszakban.
A Csónakázó-tó a helyi lakosok és a turisták számára egyaránt kedvelt célpont, hiszen számos szabadidős tevékenységet kínál:

A parkerdő népszerű látványossága a Zalaerdő Zrt. által felújított, kilátóvá átalakított egykori olajfúrótorony (Fotó: Zalaerdő Zrt.)
Az elmúlt években a nagykanizsai önkormányzat és a helyi szervezetek számos fejlesztést hajtottak végre, hogy a Csónakázó-tó még vonzóbb célpont legyen.
Épült játszótér, biciklis pumpapálya, a Zalaerdő Zrt. pedig interaktív tanösvényt alakított ki, mely révén a látogatók sokat megtudhatnak a helyi élővilágról. A tó gyakran ad otthont horgászversenyeknek, sporteseményeknek és kulturális rendezvényeknek.
A tó keleti felén álló olajfúrótorony-kilátó egyedülálló ipari örökség és turisztikai látványosság. Az eredetileg Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben használt fúrótornyot a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár selejtezte le az 1970-es években. A leszerelt szerkezetet a tó partján állították fel, így vált az évek során a város egyik ikonikus építményévé.

Sokan munkálkodnak azon, hogy a Csónakázó-tó környezete tiszta, rendezett legyen (Fotó: Gergely Szilárd)
Az idő múlásával az állapota jelentősen romlott, és a Zalaerdő Zrt. 2017-ben döntött a megmentéséről. A teljeskörű felújítás után 2018 márciusában adták át ismét a látogatóknak, immár kilátóként funkcionálva.
A 100 tonnás szerkezet az ország egyik legnagyobb kilátója, 48 méter magas, két kilátószinttel. Az első szint 28 méteren, a második pedig 43 méteren található, amelyhez 230 lépcsőfokot kell megmászni. A kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Csónakázó-tóra, a környező erdőkre és a városra.
A város hívei közösen adtak hálát a templomért, közösségükért és azokért az elődökért, akik a második világháború nehéz évei alatt is hitből és kitartásból új templomot emeltek.
A közvetítőhálózat adatai alapján egy négyzetméter panel 417 ezer forintba kerül, ami a vidéki városok között a legalacsonyabbak közé tartozik.
Közös német-magyar hadisírgondozás keretében szépült meg a böhönyei és nagykanizsai német-magyar katonatemető.
November 12-én (szerda) 17:30-kor folytatódik a NagyON Kanizsa Polgári Est sorozata.
A miniszter szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása is a háborús logikát szolgálja, mert így a pénz, a fegyver és a katona könnyebben eljuttatható a frontra és a katonai segítségnyújtás jogi kötelezettséggé válhat.
A program során a rendőrség munkatársai beszélgettek a fiatalokkal a zaklatás különböző formáiról, annak lelki és jogi következményeiről, valamint arról, kihez fordulhatnak segítségért, ha bajba kerülnek.
A Mathias Corvinus Collegium szerint az volt a program célja, hogy a magyar pedagógusok nemzetközi tapasztalatokat gyűjtsenek, és azokat hazatérve a hazai oktatás megújításában is kamatoztathassák.
Erős üzenetekkel jelent meg a SZABADICS Zrt. a Contech 2025 konferencián.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, akik személyesen szeretnének tájékozódni az aktuális uniós ügyekről, Magyarország álláspontjáról és az előttünk álló kihívásokról.
Az elismerés egyértelmű visszajelzés arról, hogy az alapítvány munkája valódi értéket teremt, és jelentős szerepet játszik a honvédelmi közösség megbecsülésében és összetartásában.
A konzultációs ívek térítésmentesen visszaküldhetők postai úton, de azok számára is van megoldás, akik nem tudnak postára menni: a kitöltött ívek a nagykanizsai Fidesz-irodába (Fő út 9.) is leadhatók, ahol gondoskodnak azok továbbításáról.
November 1-től a vármegyében működő mind a hat ügyfélszolgálat (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye, Zalaszentgrót) egységesen tart nyitva.
Az NSZC Cserháti Sándor Technikum és Kollégium az elismeréssel az elmúlt tanévekben nyújtott segítséget köszönte meg.
Dávid versenyműve, a Piemont királya fantázianevű fagylalt az olasz zsűrit is lenyűgözte: a mogyoró, a tonkababos szederszósz és a tejcsokoládés ropogós elemek harmóniája igazi mestermunka.
A 14C jelzésű járatok a Városkapu körút és a Tripammer utcai temető között közlekednek.
A Bátrak Ligája - Hadapród Próba 4. selejtezőjét megnyerte a kanizsai iskola csapata, s ezzel továbbjutott a döntőbe.
A konzultáció célja, hogy a magyar állampolgárok közvetlenül véleményt nyilváníthassanak a kormány előtt álló legfontosabb gazdasági és társadalmi döntésekről.