Időutazás: Könyvbemutató a polgárság egykori fellegvárában (Galériával)

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is méltatta a kezdeményezést (Fotó: Gergely Szilárd)

A polgári kori egyesületek történetének feldolgozásával 19 vármegyei kötet és egy online felület vált nyilvánossá mintegy 24 ezer civil szervezet adataival. Zala vármegyében először Nagykanizsán, a polgári kor egykori fellegvárában mutatták be a kötetet.

Az eseményen Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő ugyancsak méltatta a kezdeményezést, s felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos megismerni az egykor létezett civil szerveződéseket. Hozzátette: a magyar kultúrát, a hagyományokat magyar nyelven élhetjük át, s ez elsősorban a civil társadalomnak köszönhető. Az elmúlt évszázadokban ők, eleink sokat tettek a tradíciók helyes továbbörökítéséért.

– A kötet és az online felület segít abban, hogy különbséget tegyünk a civil társadalom és a magát civil társadalomnak mondó közösségek között – folytatta. – Sajnos a civilséget, ezt az önszerveződő közösséget sokszor rossz célokra használják; mint ahogy ez a történelemben számos alkalommal bebizonyosodott és napjainkban is láthatjuk, érezhetjük.

De talán a vármegyék egykori egyletei jó példát mutatnak és erőt adnak a ma egyesületeinek is arról, hogy a magyar örökségek milyen lényegesek egy adott közösségnek.

Kuglics Gábor, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) kutató-fejlesztő munkatársa hozzátette: az NMI és a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltár közös kutatásában minden vármegyében feltárták a polgári kori civil szervezeteket. A bemutatók sora az országban elindult, de Zalában az első helyszín Nagykanizsa volt. Fő céljuk az volt, hogy megmutassák a közművelődés történetének az előzményeit, hiszen a 19. században, a 20. század elején nem volt közművelődési rendszer. Az egyletek, egyesületek biztosítottak keretet a találkozásra, a művelődésre. A kultúra mellett az élet minden területén jöttek létre civil szerveztek, ezeket is felkutatták.

Dr. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltár igazgatója szerint a civil élet, a civil kurázsi az egyik legfontosabb dolog a társadalomban, annak kovásza. A dualista korban, illetve a két világháború közötti időszakban csúcspontját élte ez a mozgalom. Több tízezer egyesület létezett az országban, sok Zala vármegyében, azon belül is Nagykanizsán. Leszögezte: a polgári lét egyik attribútuma volt a civil élet, a tenni akarás a városért, vagy egy kisebb közösségért.