A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére (Galériával!)

Az április 3-án záró tanulságos kiállítást Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is megtekintette (Fotó: Gergely Szilárd)

A Halis-könyvtárban nyílt meg a Popieluszko-vándorkiállítás, mely a zalaegerszegi Mindszentyneumból érkezett Nagykanizsára. A fiatal varsói papot 1984-ben gyilkolták meg bestiálisan a kommunista politikai rendőrség tisztjei.

Az április 3-ig megtekinthető, Jerzy atya Tízparancsolata című kiállítást Papp János a szervező Polgári Kanizsáért Alapítvány elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az eseményen Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is megjelent.

– Kevés felháborítóbb van, mint amikor – itt, Kanizsán különösen keserű tapasztalat – gyilkosok koszorúzzák az áldozatokat – kezdte Papp János. – Fontos visszatekinteni erre a szörnyű múltra: az Úristen megengedte a világtörténelem védőoltását a kommunista hazugságokkal szemben. Az emlékezés teszi hatékonnyá ezt a szörnyű áron szerzett immunitást. Ha elfelejtjük, akkor nem csak magunkra, de gyermekeink, unokáink számára idézzük elő újra a veszélyt. Veres András püspök 2014-ben figyelmeztetett: „Azt a lelkiismereti kötelességet senki nem háríthatja másra, hogy a hívő embernek Isten országa mellett kell döntenie. Ha olyan erőket támogat, akik ez ellen vannak, az bűn, ezt ki kell mondani.”

Hozzátette: „A magyarságnak még a kommunistákból is a legalja jutott.” Nemcsak kártékony önsajnálat ez, tárgyszerűen is téves. Nekünk az 1950-es évekből ismerős az a kegyetlenség, amely a 80-as évek Lengyelországában mindennapos volt.

„A baloldal amikor csak teheti, ráront saját nemzetére” - állapította meg Orbán Viktor még 2005-ben. 

Cseresnyés Péter, Várnai László és Papp János a kiállítás megnyitóján (Fotó: Gergely Szilárd)

– Ez testvérnemzetünknél a 20. század második felében bizony évtizedenként ismétlődött sortüzek formájában – folytatta Papp János. – A lengyel kommunisták legsúlyosabb gaztette az a több száz halálos áldozatot, sok tízezer internáltat produkáló 1981-83 közötti hadiállapot, amelyet újságjaink hazug eufemizmussal szükségállapotként emlegettek. Nem, Jerzy atya szavával: a hatalom háborúba lépett a saját nemzetével szemben. A vértanú példája bátorságot ad a ma emberének is. Morawiecki, előző konzervatív miniszterelnök üzente meg a rá vadászó politikai ellenfeleinek: „Ültem a vizsgálati fogságban a kommunizmus idején, és nem lenne semmi probléma, ha most az újabb komcsik idején is kellene egy kicsit ülni.”

Várnai László esperes-plébános megnyitó beszédében az 1984. október 19-én mártírhalált szenvedett Boldog Jerzy Popieluszko életét foglalta össze. Felidézte, pár nappal vagyunk március 23, a magyar-lengyel barátság napja előtt, melynek első, győri megünneplésében balatonboglári plébánosként ő is részt vett.

– Boldog Jerzy Popieluszko korunk vértanúja, aki életáldozatával, Szent II. János Pál pápa a munkálkodásával jelentősen hozzájárult a közép-európai nemzetek felszabadulásához, így hazánk függetlenségéhez is – fogalmazott László atya. – Az 1972-ben Wyszynski prímás által felszentelt atyának második állomáshelye volt a Kosztka Szent Szaniszló templom, ahol a Hazáért mondott miséiben, prédikációiban bátran kiállt az emberi méltóságért, az igazságosságért az ateista – kommunista államhatalommal szemben. A bíboros 1980-ban őt küldte a papot kérő sztrájkoló varsói kohómunkásokhoz, a 4000 férfi zarándoklatát gyalog vezette Czestochowába, a Fekete Madonnához. A hatalom fenyegetései miatt munkás-barátai éjjel-nappal kísérték. 1983-ban letartóztatták ugyan, de nem tudtak semmit felhozni ellene. Ám elengedésével sem enyhült az őt elpusztítani kész gyűlölet, 1984. október 19-én elrabolták, szörnyen megkínozták és meggyilkolták. Temploma kertjében lévő sírja már a diktatúra utolsó éveiben nemzeti zarándokhellyé vált. Mivel hazája mellett a keresztény hit védelméért áldozta fel életét, egyháza boldoggá avatta. 

Várnai László atya felidézte 2023. őszi zarándoklatukat, amikor Varga László kaposvári megyéspüspök vezetésével rótták le tiszteletüket Boldog Jerzy atya szobra előtt. 

A Jerzy atya Tízparancsolata című vándorkiállítás könyvtári megnyitójának nagy sikerű mozzanata volt, amikor egy modernkori bújdosó éneket hallgattak meg a résztvevők Krasznai Bertalan zenei könyvtárostól. Magát gitárral kísérve elénekelte az általa 1981-ben, a hadiállapot kihirdetése hírére szerzett átdolgozást.