Tungsram: szép volt, jó volt, de ennyi? (Forrás: MTI)
Újabb fejezetéhez érkezett a Tungsram története: a csődbe ment nagyvállalat felszámolója immár ötödik alkalommal próbálja értékesíteni a legendás márkanevet. A legfrissebb árverési hirdetmény szerint a Tungsram védjegy teljes csomagjára május 9-től lehet licitálni, mindössze 512 millió forintos minimáláron. Ez hatalmas visszaesés ahhoz képest, hogy a General Electric 1989-es felvásárlásakor a védjegyet még 13 milliárd forintra becsülték.
A védjegyek értékének meghatározása mindig összetett feladat. Nem csupán arról van szó, hogy egy ismert nevet vásárol meg valaki – figyelembe kell venni a márkanév ismertségét, használhatóságát, jogi helyzetét és piaci potenciálját is. A Tungsram esetében a helyzet kettős: egyrészt Magyarország egyik legrégebbi és legismertebb márkájáról van szó, amelyet a 20. században világszerte ismertté tettek, másrészt azonban a márkához kapcsolódó termékek – például izzók, rádiócsövek – mára elavulttá váltak, ami jelentősen csökkenti a név gyakorlati értékét.
Bár a Tungsram védjegy ma is lajstromozott számos országban, köztük az Európai Unióban, Kínában és Indiában, a márka piaci jelenléte gyakorlatilag megszűnt a cég csődje óta – számolt be róla az Mfor.hu.
A Tungsram története 1909-ben kezdődött, amikor az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. benyújtotta a híres szóvédjegy lajstromozását. A név a volfrám (tungsten/wolfram) szóból ered, utalva a vállalat úttörő szerepére a volfrámszálas izzólámpák fejlesztésében. A Tungsram a 20. században világmárkává vált, és csúcspontján 115 országban volt bejegyezve. A márkanév alatt később rádiócsövek, televíziók, félvezetők és egyéb elektronikai termékek is készültek.
Azonban az iparág átalakulása, a technológiai fejlődés, valamint a piaci verseny a Tungsram végét jelentette. 2022-ben a csődeljárás sikertelensége után megkezdődött a felszámolás. A cég adósságai és veszteségei miatt (2021-ben 6,5 milliárd forintos mínusz) elkerülhetetlenné vált a megszűnés.
Márciusban már sikeresen értékesítették a vállalat lámpagyártó gépsorait, most pedig a név kerülhet új tulajdonoshoz. Kérdés, hogy lesz-e olyan vállalkozó szellemű befektető, aki lát még fantáziát a patinás márkában. A 512 millió forintos induló ár sokak számára csábító lehet, de a név felélesztéséhez komoly stratégiai elképzelés és piaci innováció szükséges.
Bár a Tungsram a múltban a magyar ipar büszkesége volt, ma már nem elég a név csengése. Egy esetleges új tulajdonosnak azt kell átgondolnia, hogyan tudná a védjegyet modern tartalommal megtölteni. Lehet szó világítástechnikai termékekről, okosmegoldásokról, vagy akár teljesen új irányokról, hiszen a név ismertsége még mindig érték lehet a piacon.
„Még 2018-ban a kormányzat nagyon jelentős támogatást nyújtott annak érdekében, hogy a vállalat magyar tulajdonba kerülve tovább tudjon működni” – emelte ki az ügy kapcsán Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta: „A kormány odafigyelt, nem hagyta magára a céget és annak dolgozóit. Az állam mintegy 30 milliárd forintos támogatást biztosított, hitel formájában, hogy a vállalat talpon maradhasson. Ennek a segítségnek köszönhetően hosszú időn keresztül megőrizhették a munkahelyeket, és egy több mint évszázados hagyományokkal rendelkező magyar cég továbbra is magyar kézben maradhatott.”
Cseresnyés Péter hozzátette: „Fontos látni, hogy a kormány nem fordított hátat ebben a helyzetben sem. Minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy megvédje a munkahelyeket és támogassa a vállalatot. A gazdasági környezet és a piaci folyamatok azonban olyan kihívások elé állították a céget, amelyeket már nem lehetett kizárólag állami beavatkozással megoldani. Ettől függetlenül a kormányzati szándék végig világos volt: segíteni, ahol csak lehet, és megőrizni a magyar munkahelyeket.
Összegzésként: a Tungsram védjegy árverése egy korszak végét és talán egy új korszak kezdetét is jelentheti. Május 9-én kiderül, akad-e olyan vevő, aki látja a lehetőséget Magyarország egyik legismertebb márkanevében.
A videóstúdió létrehozása jól illeszkedik abba a folyamatba, amelyben az egyházak a hagyományos gyülekezeti alkalmak mellett az online térben is igyekeznek megszólítani a híveket – különösen a fiatalabb generációkat.
Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is kilátogatott az immár 18. alkalommal megrendezett gasztrokulturális fesztiválra.
Nem terveztük, de a két egymást követő cikkünk tökéletesen kirajzolta, hogyan működik a politikai reflex, amikor a tények zavaró tényezővé válnak.
Az eljárás megerősítette, hogy az intézmény működése megfelel a nemzetközileg elismert szabványok követelményeinek, és magas színvonalon szolgálja a betegek biztonságát, valamint a környezettudatos működést.
Aki ezt mondja, az vagy nem figyelt, vagy túl sokszor hallotta a „minden szar” mantrát. A tények ugyanis makacs dolog: mindig szembe mennek az efféle legendákkal.
Versenyek, tábor és közösségi nap várja a horgászokat az év folyamán.
A 74-es főút fejlesztése 250 milliárd forintos beruházás lehet, jelenleg ez Magyarország legnagyobb állami tervezési projektje.
Komoly kérdések és kételyek Lovkó Csaba körül.
Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével beszélgetett Cseresnyés Péter a Zalakocka-podcast legújabb adásában.
A beruházás központi eleme a METH Kft. transzformátorgyártó kapacitásának bővítése, a fejlesztés 2025 és 2030 között valósul meg.
A külgazdasági és külügyminiszter 16 óra 45 percől fórumot tart a HSMK-ban.
A polgármester és környezete látványosan hízeleg egy másik párt jelöltjének, miközben a hivatalos DK-s induló, Bodó László szinte láthatatlanná válik.
Nagykanizsa is a beruházásösztönzés fókuszában.
A Zsigmondy versenyzői mindkét napon fegyelmezett, sportszerű küzdelmekkel és nagyfokú kitartással bizonyították felkészültségüket.