Kövér László Nagykanizsán: Az ukrán csatlakozás több uniós országnak sem érdeke

Fontos kül- és belpolitikai kérdésekről is beszélt nagykanizsai látogatása során Kövér László (Fotó: Cseresnyés Péter Facebook-oldala)

Csütörtökön Nagykanizsára látogatott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az országjáró kampány részeként, Cseresnyés Péter meghívására érkezett a városba. A politikust kül- és belpolitikai kérdésekről egy rövid, mintegy tízperces interjúban kérdeztük a fórumot megelőzően.

Elsőként Ukrajna uniós csatlakozásának lehetősége került szóba. Kövér László szerint bár több tagállam érdekei is sérülhetnek egy ilyen lépés nyomán, egyelőre kérdéses, lesz-e bátorságuk ezt nyíltan is kimondani. Úgy fogalmazott: az utóbbi években számos olyan ügy volt az Európai Unióban, amelynél kisebbségi véleményt képviselt Magyarország – végül azonban ezekben rendre egyedül maradtunk.

Szerinte több kis lélekszámú, gyenge gazdasági háttérrel rendelkező tagállam is képtelen ellenállni a külső nyomásnak, így idővel feladják saját érdekeiket.

Az agrártámogatások rendszerének átalakulását például Franciaország és Németország sem nézné jó szemmel, hiszen az hátrányosan érintheti saját mezőgazdaságukat – nem beszélve a kisebb országokról, amelyek további veszteségeket szenvedhetnek el.

A házelnök szerint sok ország azért halogatja az állásfoglalást, mert abban bízik, hogy még az utolsó pillanatban is megakadályozhatja az ukrán csatlakozást.

Ez azonban téves stratégia – fogalmazott –, mert a végső döntések idején a kisebb országokat rendre „bedarálják”, a vétó fenntartása pedig már szinte lehetetlen. Hozzátette: míg a magyar álláspontot többen is bírálják, hasonló helyzetben korábban Görögország vagy Bulgária is évekig akadályozta Észak-Macedónia csatlakozását, anélkül, hogy emiatt ekkora felháborodás kerekedett volna.

A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatban Kövér László egyértelművé tette: 2026-ig biztosan nem terveznek módosítást a választási törvényben.

A kétpárti parlamenti rendszer lehetőségéről úgy nyilatkozott, hogy bár ma is kétpólusú a magyar politika, a valóságban eddig sem alakult ki klasszikus értelemben vett kétpártrendszer. A baloldalon szerinte több formáció – például zöldnek vagy liberálisnak mondott pártok – is valójában egy politikai tömb részei. A jobboldalon ugyanakkor az elmúlt évtizedekben végbement egyfajta egységesülés, amely 1994-ben még több pártból állt, mára azonban összeolvadt egy politikai erővé.

Arra a kérdésre, hogy az internetes tér alkalmas-e valódi politikai vitákra, Kövér László kifejtette: véleménye szerint

az online világ ma már inkább „virtuális polgárháború” helyszíne, amely nem a gondolatok ütköztetéséről, hanem sokkal inkább személyeskedő támadásokról szól.

Úgy látja, hogy ez a fajta arctalan és névtelen támadási kultúra súlyosan rombolja a közbeszéd minőségét, és az emberi méltóság semmibevételét hozza magával – ráadásul ez a viselkedés a való élet más területein, például a közlekedési kultúrában is egyre inkább tetten érhető.