Szabadság alatt sincs megállás

Tavalyi közös kép Csizmadia Tiborról és a korábbi ottani, azóta már áthelyezett plébános atyáról, Marijan Krajinović-ról (jobbról) illetve egy nővérről a székesegyházban, mise után Forrás: Facebook

Makarskán, a horvát tengerpart egyik legszebb városában vállal ideiglenes szolgálatát július 28-tól a nagykanizsai Csizmadia Tibor állandó diakónus, aki évről évre visszatér az ottani Szent Márk-székesegyházba, hogy nyári pihenését és elhívását különleges módon ötvözze: liturgikus szolgálattal a turistákkal teli, település csendes templomban.

A mostani szolgálat nem előzmények nélküli. Körülbelül négy évvel ezelőtt, egy akkoriban elhunyt motoros ismerőse emlékére Tibor megígérte társainak, hogy bár a temetésen nem tud jelen lenni, de ugyanazon a napon elmegy a makarskai székesegyházba imádkozni az elhunyt lelki üdvéért. A reggeli szentmisén a hátsó padban csendesen vett részt – papi civilben, ahogy szokta ilyen alkalmakkor.

Ez az imaindíttatású látogatás azonban váratlan fordulatot hozott: a szintén éppen ott nyaraló és a nyaralás alatt szolgáló Marijan Krajinović diakónus észrevette őt, és beszélgetést kezdeményezett vele. A találkozásból testvéri kapcsolat alakult ki, s másnapra már közös szolgálatra hívta meg Tibort a szentmisére. Bár a nyelvi akadályok nem voltak elhanyagolhatók – a helyi atyák főként horvátul beszéltek –, a liturgia közös nyelve és az egyházi rend lehetővé tette az együttműködést.

Csizmadia Tibor Forrás: Facebook

Tibor hangsúlyozza: soha nem tapasztalt semmiféle ellenszenvet a magyarokkal szemben. Sőt, az éttermekben sokszor próbálnak magyarul köszönni, és a templomi közösség is barátságos. A szentmisék nyelve horvát, Tibor a saját imáit magyarul mondja, áldoztatáskor pedig a „Corpus Christi” formulát használja, amit a legtöbb hívő ismer. Mint mondja: a hétköznapi szentmiséken javarészt külföldiek – lengyelek, magyarok, németek – vesznek részt, a helyiek főként vasárnap jönnek.

Idén is visszatér Makarskára, és bízik benne, hogy újra találkozhat plébános barátjával és a délvidéki Katics Erzsébettel, akivel szintén jó munkakapcsolatot alakított ki – ő sokat segít a tolmácsolásban. A liturgia egysége, a közösség nyitottsága és a szolgálat öröme teszi teljessé számára ezeket a napokat. Ez a rendszeres visszatérés és részvétel több mint egyszerű nyaralás – lelki küldetés és baráti kapcsolatok elmélyítése, amely az evangélium örömét viszi át országhatárokon és nyelveken túl is.