A Tisza bezárná a kanizsai kórház szülészetét is?

Ha az említett városokban valóban megszűnne a szülészeti ellátás, az érintett kismamáknak jellemzően 45–55 kilométert kellene utazniuk a legközelebbi aktív osztályig Fotó: Pexels

Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa szerint nem minden szülészet működése indokolt – ahol évente „csak néhány száz” szülés történik, ott szerinte a betegbiztonság forog kockán. Bár konkrét küszöböt nem határozott meg, a NEAK adatai alapján legalább nyolc magyarországi kórház szülészeti osztálya kerülhet veszélybe, köztük Mezőtúr, Balassagyarmat, Keszthely és Nagykanizsa.

A Tisza Párt egészségpolitikai koncepciója szerint a kis forgalmú osztályok fenntartása nem biztonságos. Hegedűs Zsolt az ATV-ben úgy fogalmazott:
– „El kell gondolkodni azon, hogy milyen osztályokat érdemes működtetni. Ha egy szülészeten évente csak néhány száz szülés történik, az betegbiztonsági szempontból nem fenntartható.”

A 2024-es NEAK-adatok alapján a leginkább érintett intézmények azok, ahol az éves szülésszám nem éri el a 300-at.

• Mezőtúr (146 szülés),

• Balassagyarmat (182),

• Sátoraljaújhely (222),

• Keszthely (264) tartozik a legveszélyeztetettebb körbe,
  míg Dombóvár, Pápa, Nagykanizsa és Ajka szülészete is határesetnek számít.

Ha e városokban valóban megszűnne a szülészeti ellátás, az érintett kismamáknak jellemzően 45–55 kilométert kellene utazniuk a legközelebbi aktív osztályig. Ez nemcsak idő- és költségtényezőt, hanem komoly pszichés terhet is jelentene – növelve annak kockázatát, hogy a szülés az úton történik.

Francia példa, magyar tanulság

A Tisza Párt által gyakran hivatkozott nyugati modellre hivatkozva Hegedűs érvelése nem példa nélküli. Franciaországban az 1990-es évek végétől kezdődött a szülészetek tömeges összevonása, azzal az indokkal, hogy az alacsony esetszám veszélyezteti a betegbiztonságot.
A francia Cour des comptes 2024-es jelentése szerint jelenleg évi 300 szülés alatt bezárás vár az osztályokra – de már ott is felmerült, hogy a küszöböt 1000-re emeljék, ezzel a „szuperkórházak” felé tolva az ellátást.

A WHO ezzel szemben nem határoz meg minimum esetszámot: irányelvei a személyzet felkészültségére és a minőségbiztosításra helyezik a hangsúlyt. Vagyis önmagában az alacsony szülésszám nem egyenlő a rossz ellátással.

Egy veszélyes precedens kezdete?

Ha Magyarország is a „francia úton” indul el, a kisebb városi kórházak szülészetei szinte biztosan bezárásra kerülnek – ez pedig láncreakciót indíthat el.
A szigorúan volumenre épülő egészségpolitika előbb-utóbb a közellátás leépüléséhez, majd a magánklinikák térnyeréséhez vezethet.

A folyamat iránya világos: kevesebb közeli szülészet, több utazás, nagyobb költségek – és végső soron a döntés nem orvosi, hanem politikai lesz.

Forrás: Magyar Hírlap