A nagykanizsai nyílt nap azt a gondolatot tette kézzelfoghatóvá: a katonák és civilek együtt alkotják azt az országot, amely képes kiállni önmagáért Fotó: Honvédelem.hu
A nagykanizsai kezdeményezés példát mutat arra, hogyan válhat a honvédség nemcsak katonai, hanem közösségi értékké is.
A 21. században, amikor Európa határain újra háború dúl, a honvédelem fogalma is átalakul. Többé nem pusztán a hadsereg szakmai feladatát jelenti, hanem a nemzeti önazonosság és közösségi felelősségvállalás kérdését is. Ebben a szemléletváltásban különös jelentőséget kapnak azok a kezdeményezések, amelyek hidat építenek a civil társadalom és a hadsereg között – ilyen volt a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezredének nagykanizsai nyílt napja is.
A modern magyar honvédelem egyik legfontosabb pillére a tartalékos rendszer. Olyan embereké, akik civil életükben tanárok, mérnökök, gazdálkodók vagy diákok, de ha szükség van rájuk, a haza szolgálatába állnak. Ők testesítik meg azt a szemléletet, amely szerint a honvédelem nem különül el a társadalomtól, hanem annak szerves része.
Ahogy Mihócza Zoltán altábornagy a rendezvény megnyitóján fogalmazott:
A tartalékos katonák a mindennapokban is helytállnak, de amikor a haza hívja őket, készek cselekedni érte.
Ez a gondolat túllép az esemény szimbolikáján: azt a morális tartást fejezi ki, amely a honvédelem lényegét adja.
Az elmúlt évtizedekben a Magyar Honvédség sokat tett azért, hogy visszaszerezze társadalmi beágyazottságát, amelyet a rendszerváltás utáni évek leszerelési hulláma és a biztonságpolitikai közöny erősen meggyengített. Az olyan programok, mint a nyílt napok, iskolai toborzók, hagyományőrző bemutatók vagy a katonai ifjúsági képzések nem csupán toborzási eszközök: a nemzeti identitás újraformálásának fórumai is.
A nagykanizsai esemény ennek a törekvésnek volt markáns példája. A civil vendégek, családok és fiatalok nemcsak a haditechnikai látványosságokat ismerték meg, hanem a mögöttük álló értékrendet is: fegyelmet, bajtársiasságot, elhivatottságot. Ezek azok az erények, amelyek a katonai hivatást mindig is a társadalom tiszteletének középpontjába emelték – és amelyekre ma is építhetünk.
A honvédelem 21. századi arca egyszerre technológiai és emberi. A robotkutya vagy a VR-szimulátor ugyan a jövő hadviselésének lenyűgöző példái, de a katonai hivatás lényegét nem ezek határozzák meg. Sokkal inkább az a híd, amelyet a technológiai innováció és a hazaszeretet közé kell építeni.
A Védelmi és Innovációs Kutatóintézet jelenléte ezért szimbolikus: azt mutatja, hogy a modern magyar hadsereg nemcsak erőben, hanem gondolkodásban is megújuló képes. A hagyományőrző egyesületek, a huszárok és honvédek pedig arra emlékeztetnek, hogy a múlt tisztelete és a jövő építése nem ellentétes, hanem egymást erősítő értékek.
A civil–katonai együttműködés nemcsak gesztus, hanem stratégiai szükségszerűség. Egy ország védelmi képessége nem kizárólag a haditechnika fejlettségén, hanem a társadalom mentális állóképességén is múlik. Amíg a közösség hisz abban, hogy van mit megvédeni, addig a honvédelem valódi erőt jelent.
A nagykanizsai rendezvény – és a hozzá hasonló kezdeményezések – éppen ezt az érzelmi és erkölcsi kohéziót erősítik. A haza védelme nem egy szűk hivatásos réteg feladata, hanem közös felelősség. Aki ma katonákkal találkozik, nem a háború eszközeit látja, hanem a béke megőrzésének garanciáját.
Ha a honvédség és a civil társadalom közötti kapcsolat tovább erősödik, az nemcsak a hadsereg toborzását, hanem a nemzeti önbecsülést is szolgálja. A honvédelem nem a háború előkészítése, hanem a béke megőrzésének felelőssége.
A nagykanizsai nyílt nap ezt a gondolatot tette kézzelfoghatóvá: a katonák és civilek együtt alkotják azt az országot, amely képes kiállni önmagáért. Az esemény így nem csupán egy program volt, hanem egy üzenet a jövő felé – hogy a honvédelem ügye valóban mindannyiunk közös ügye.
Forrás: Honvédelem.hu
A Nagykanizsai Polgári Egyesület minden érdeklődőt szeretettel vár az ünnepi eseményre, hogy együtt emlékezzenek 1848–49 hőseire.
Cseresnyés Péter: Hiába gondolják sokan másként, de ha a többség április 12-én vasárnap rosszul dönt, valóban belesodródhat Magyarország az orosz-ukrán háborúba.
Országos politikával van tele az Éljen VárosuNK! oldala.
A rendezvény idén is jóval több volt egyszerű megmérettetésnél: a pontszámok és érmek mögött a hagyományok ápolása, a szakmai tapasztalatcsere és a közösség ereje állt.
A címet a Nagykanizsai SZC Zsigmondy Vilmos Technikum diákja a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság által megrendezett Kun Viadalon nyerte el.
Az érintett időszakokban a környéken élők fokozott zajhatásra számíthatnak.
Cseresnyés Péter és Kocsis Máté a Kanizsa Arénában értékelte a politikai helyzetet tegnap.
Arany minősítést szerzett a gárda a X. Közétkeztetési Szakácsverseny országos döntőjében.
A történet jól mutatja: Miklósfán a kertbarát kör nemcsak szakmai közösség, hanem valódi, egymásra figyelő csapat, ahol természetes, hogy baj esetén mindenki számíthat a többiekre.
A kiképzést a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred és a Krause Lajos 3. Területvédelmi Ezred közösen szervezte.
Az avatáson Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője elmondta: Bátki József fiatalemberként került bele a háborúba. Ha most nem döntünk jól, akkor napjaink fiataljai sodródhatnak a háborúba, ami beláthatatlan következményekkel is járhat.
Az 5. Területvédelmi Ezred 48. Területvédelmi Zászlóalj katonái nyújtottak segítséget megelőzve a személyi sérülést és a jelentősebb anyagi kárt.
2026. március 12. - Érdekes
2026. március 12. - Kanizsa
2026. március 10. - Kanizsa
2026. március 09. - Kék hírek
2026. március 07. - Kanizsa
2026. március 06. - Kanizsa
2026. március 06. - Kanizsa
2026. március 04. - Kanizsa
2026. március 03. - Kultúra
2026. március 03. - Kék hírek