Ha így megy tovább, Európa belesodródhat a háborúba – Kövér László kemény figyelmeztetése

Kövér László: Magyarországnak elemi érdeke, hogy kimaradjon a háborúból és annak finanszírozásából (Fotó: Gergely Szilárd)

Az orosz-ukrán háborúról, az európai és a magyar álláspont közti különbségekről és az instabil geopolitikai helyzetről is beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, ahová Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő meghívására érkezett.

A helyzet – hogy finoman fogalmazzak – nagyon képlékeny - kezdte Kövér László. - Nem tudjuk pontosan, mi zajlik a háttérben az oroszok, az ukránok és az amerikaiak között. Ezt tovább súlyosbítja az az európai politikai destrukció, amely gyengíti a békekötés esélyét. Mi úgy látjuk, hogy előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor Európának – Brüsszellel együtt – be kell látnia: az a stratégia, amelyet eddig erőltettek, semmilyen eredményt nem hozott. Európa ugyanis kifogyott a pénzből.

Ukrajnát ezért csak két módon tudná tovább támogatni:

vagy az orosz vagyon elkobzásával, ami súlyosan megrengetné a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, vagy újabb hitelek felvételével, ami még tovább adósítaná az unokáink és dédunokáink jövőjét. 

És ne felejtsük el: a Covid gazdasági következményei miatt felvett uniós hitelek törlesztése csak 2030-ban kezdődik – onnantól 20 évig fizetjük majd. 

De mindezeken túl: háborúról beszélünk. Nekünk elsődleges célunk, hogy Magyarország - amennyire lehet -, kimaradjon a háború anyagi terheiből is. Azok a felelőtlen, háborúpárti kijelentések, amelyeket Párizstól Berlinen át Brüsszelig hallani, komoly kockázatot jelentenek:

egyszer valaki túl messzire megy, és másnap már egy valós háborúban találhatjuk magunkat.

Hogy akkor mégis, mi állhat a háttérben? Milyen politikai erők, gazdasági érdekek mozgatják a szálakat? Nos, erre is volt válasza Kövér Lászlónak. 

- Mivel eleve irracionálisnak tűnik az, ami történik, nehéz racionálisan megmagyarázni, hogy bizonyos európai vezetők miért erőltetik a háború folytatását. Persze néhány lehetséges magyarázat létezik. 

Az Országgyűlés elnöke Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő meghívására érkezett Nagykanizsára (Fotó: Gergely Szilárd)

Az első az előremenekülés.

Az európai vezetők – beleértve a brüsszeli bürokratákat is – egy politikai zsákutcába manőverezték magukat. Ukrajna el fogja veszíteni a háborút. A béke amerikai közvetítéssel meg fog születni. És ekkor az európai polgárok jogosan fogják feltenni a kérdést: – „Miért nem lehetett mindezt három éve megtenni?” – „Miért nem engedték, hogy Ukrajna békét kössön már a háború elején, amikor a tűzszüneti megállapodás szakértői szinten készen állt?” – „Miért halt meg több százezer ember?” – „Mire ment el több száz milliárd euró?” Egy demokráciában ennek politikai következménye van: ez az elit megbukik. Most úgy akarnak kimenekülni a zsákutcából, hogy rálépnek a gázra, hátha áttörik a falat. 

A másik a gazdasági érdek.

A német ipar, főként az autóipar, hatalmas versenyképességi hátrányba került a szankciós energiapolitika miatt. Most a hadipart akarják húzóágazattá tenni – de Európa már látta, hová vezet egy háborús gazdaság. 1933 után is ezt láttuk.

A harmadik a külső befolyás.

Vannak olyan vezetők, akik néhány nap alatt 180 fokos fordulatot tesznek – egyik nap tiltakoznak az orosz vagyon elkobzása ellen, másnap már támogatják. Ezek az emberek nem az európai polgárok érdekeit képviselik, hanem olyan külső – főként washingtoni – háttérhatalmakét, amelyek Európát egy gyenge, irányítható gazdasági lerakatként képzelik el.

Kövér László mindezek után úgy fogalmazott:

Magyarországnak elemi érdeke, hogy kimaradjon a háborúból és annak finanszírozásából.