Most nem egyszerűen kormányról döntünk!

Az országgyűlési képviselő szerint most nem egyszerűen kormányról döntünk, hanem arról, milyen országban akarunk élni Fotó: Gergely Szilárd

A Fidesz–KDNP hétvégi jelöltállító kongresszusa után Cseresnyés Péter országgyűlési képviselővel, a nagykanizsai és dél-zalai 03-as választókerületben újrainduló jelölttel beszélgettünk. A kampány tényleges indulásáról, az országot érintő legnagyobb politikai és gazdasági kihívásokról, valamint Nagykanizsa és a térség elmúlt másfél évtizedének eredményeiről és a következő időszak terveiről is kérdeztük.

– A hétvégi jelöltállító kongresszus sokak szerint a kampány rajtja volt. Valóban most kezdődik el a választási küzdelem?

– Lehet úgy tekinteni a kongresszusra, hogy most indul el hivatalosan a kampány, de a valóság az,hogy ez már jóval korábban elkezdődött. Hónapok, sőt több mint egy éve folyamatosan zajlik, és sokkal intenzívebb formában, mint korábban bármikor. Ezt szerintem mindenki érzékeli, még azok is, akik egyébként nem követik napi szinten a politikát. Elég körülnézni: a közbeszédben, a médiában, a közösségi felületeken szinte minden a politikáról szól.

– Miért vált ennyire meghatározóvá a politika a mindennapokban?

– Ez nem véletlen. 2020 óta egy egészen más világban élünk. A Covid-járvány nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági válságot is hozott, amely minden család életére hatással volt. Ezt követően pedig 2022 februárja óta itt van a szomszédunkban egy háború, amelynek következményeit egész Európa érzi. Ilyen helyzetben az emberek sokkal érzékenyebbek minden olyan döntésre, amely a megélhetésüket, a biztonságukat, a jövőjüket érinti.

– Hányadik kongresszuson vett most részt?

– Őszintén szólva már nem egyszerű számon tartani. 2000 óta veszek részt kongresszusokon, tehát nagyjából 13–14 alkalommal lehettem jelen. Ez most egy különleges kongresszus volt abból a szempontból, hogy nem tisztújító, hanem jelöltállító rendezvényről beszélünk. A tisztújítás várhatóan majd a választások után következik.

– Ez hányadik országgyűlési ciklusa lenne, ha újra bizalmat kap?

– Ez a hetedik ciklusom lehet, ha a választópolgárok újra bizalmat szavaznak. Az első kettőben még listáról kerültem be az Országgyűlésbe, mert akkor egy egészen más választási rendszer működött. 2010 óta viszont egyéni választókerületben indulva nyertem meg a választásokat, és ez mindig nagyobb felelősséget is jelent.

– Sokan mondják, hogy soha nem volt ilyen durva és megosztó kampány, mint most. Ön hogy látja?

– Én azt gondolom, hogy minden választás nehéz volt a maga módján. Mindegyik előtt voltak olyan kihívások, amelyeket el kellett magyarázni az embereknek. 2014-ben például rendbe kellett tenni a 2002–2010 közötti időszak örökségét: az IMF-hitel visszafizetését, az elherdált állami vagyon visszavásárlását, az aranytartalék pótlását. Akkor vezettük be a rezsicsökkentést is, amelynek köszönhetően a magyar családok ma is alapvetően a 2012-es árakon fizetik a villanyt, a gázt, a vizet és a hulladékszállítást az átlagfogyasztás szintjéig.

Cseresnyés Péter: Az európai uniós források kormánynak köszönhetően decentralizált elosztása révén Nagykanizsa ebben a ciklusban is mintegy 8 milliárd forintot fordíthat saját fejlesztéseire Fotó: Gergely Szilárd

– 2018-ban mi volt a legnagyobb kihívás?

– Egyértelműen a migráció. 2015-ben indult el az a folyamat, amelynek során Nyugat-Európába ellenőrizetlen tömegek érkeztek. Akkor meg kellett hozni egy nehéz, de szükséges döntést: megvédeni a határainkat. Emiatt rengeteg támadás érte Magyarországot Brüsszelből és nyugat- európai politikusoktól, de az idő minket igazolt.

Ma Nyugat-Európa számos nagyvárosában komoly közbiztonsági problémák vannak, míg nálunk megmaradt a rend és a nyugalom, így a biztonság is, ami ma mindennél fontosabb. Vannak, akik szerint a migrációval csak riogatunk – tessék elmenni Nyugat-Európába és megnézni, mi folyik már például Bécsben is.

– 2022-ben már a háború is napirenden volt. Mi volt akkor a legfontosabb üzenet?

– Az, hogy Magyarország nem akar belesodródni a háborúba. A Covid után jött az ukrán–orosz konfliktus, és világos volt, hogy az Európai Unió és az amerikai demokrata kormányzat részéről erős nyomás lesz arra, hogy a tagállamok támogassák Ukrajnát pénzzel, fegyverrel. Mi ezt nem akartuk, és ezt el kellett magyarázni az embereknek. 2022-ben a választók ezt megértették, és ezért kaptunk újra felhatalmazást.

– Most mi a legnagyobb tét a választáson?

– A béke és a biztonság megőrzése. A velünk szemben álló ellenzéki erők – legyen szó a Tiszáról vagy a DK-ról – Brüsszel elvárásait követnék. Pénzt vinnének ki a háborúba, Ukrajnába, miközben ezt a forrást itthon kellene felhasználni: családtámogatásokra, vállalkozásfejlesztésre, infrastruktúrára. Elvennék a rezsicsökkentést, megkurtítanák a családtámogatási rendszert, adókat emelnének, és újra megjelenne a migráció.

– A kampány egyik hangsúlyos témája az LMBTQ- és genderkérdés is. Miért tartja ezt ennyire fontosnak?

– Mert a gyermekeink jövőjéről van szó. Nem engedhetjük meg, hogy olyan ideológiák jelenjenek meg az óvodákban és iskolákban, amelyek összezavarják a gyerekeket. Az oktatás feladata az, hogy stabil tudást adjon: írni, olvasni, számolni tanítson, és felkészítsen az életre. A szülők joga eldönteni, milyen értékek mentén nevelik a gyermekeiket.

– Ha helyi szintre váltunk: mit üzen a nagykanizsai és dél-zalai választóknak?

– Azt, hogy az elmúlt 15 évben kézzelfogható eredményeket értünk el.

Nagykanizsán 70–80 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. Ma közel kétezerrel többen dolgoznak a városban, mint 2010-ben, a helyi cégek fejlődnek, a város adóbevételei folyamatosan nőttek.

– És a térség kisebb települései?

– Csak a Magyar Falu Program révén több mint 10 milliárd forint érkezett a környékre, de ezen kívül más pályázati források is biztosították a fejlődést a vidék számára. Utak, járdák, intézmények újultak meg, civil szervezetek kaptak támogatást. A legkisebb falvak is élhetőbbé, rendezettebbé váltak.

– Mi a helyzet az ipari fejlesztésekkel és a munkahelyteremtéssel?

– A régi ipari park teljesen betelt, ezért hoztuk létre az új ipari parkot. Ott már működik a Honeywell új gyáregysége, és további munkahelyteremtő beruházásokról folynak komoly tárgyalások.

A HIPA is kijelölte Nagykanizsát mint kiemelt beruházási térséget, így a következő időszakban újabb bejelentések várhatók.

– A város fejlődése folytatódhat ebben a nehéz gazdasági környezetben is?

– Igen. Az európai uniós források kormánynak köszönhetően decentralizált elosztása révén Nagykanizsa ebben a ciklusban is mintegy 8 milliárd forintot fordíthat saját fejlesztéseire. A kormány szerint ugyanis a helyben élők tudják a legjobban, mire van szükségük, ezért a források elosztásának lehetősége őket illeti. Így újulhatnak meg óvodák, orvosi rendelők, utak. A város fejlődött, fejlődik, és ha folytathatjuk a munkát, a következő években is tovább fog erősödni.