Új fejlesztések előtt állhat a város

Joós István kormánybiztos Forrás: Facebook

Nagykanizsa bekerült abba, a hét városból álló körbe, amelyre a kormányzat idei beruházásösztönzési stratégiája kiemelten koncentrál. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség szerint az elmúlt tizenkét évben országosan 25 ezer milliárd forint értékű új beruházásról született döntés, és a fejlesztések döntő többsége – így a jövőbeni kanizsai projektek is – Budapest határain kívül valósul meg.

Az elmúlt négy év a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka volt a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából – hangsúlyozta Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója Budapesten tartott háttérbeszélgetésen. A HIPA 2014-es létrehozása óta összesen 25 ezer milliárd forint értékű beruházási döntés megszületésében működött közre, amelyek közvetlenül mintegy 187 ezer, közvetetten pedig közel 400 ezer munkahely létrejöttéhez járultak hozzá.

A kormánybiztos kiemelte: a támogatott projektek több mint 84 százaléka Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik. Ebbe a körbe tartozik Nagykanizsa is, amely idén stratégiai figyelmet kap a beruházásösztönzésben.

Nagykanizsa a célzott városok között

Joó István bejelentette: a HIPA idei stratégiájának fókuszában hét város szerepel – Ózd, Salgótarján, Szerencs, Orosháza, Nagykanizsa, Pécs és Szekszárd. A döntés mögött az a törekvés áll, hogy a keleti és nyugati országrész beruházásvonzó képessége egyre inkább kiegyensúlyozottá váljon, miközben a déli térségek – köztük Dél-Zala – kiemelt figyelmet kapnak.

Ez Nagykanizsa számára új lehetőségeket jelenthet ipari, logisztikai, szolgáltató vagy akár innovációs fejlesztések terén is, különösen a város térségi szerepére és közlekedési kapcsolataira építve.

Sokszínű ágazatok, új munkahelyek

Országos szinten a beruházások közel harminc különböző ágazatot érintenek. Továbbra is meghatározó a járműgyártás és az elektronika, de dinamikusan erősödik az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az információs és kommunikációs technológia, az orvosi eszközgyártás, a biotechnológia és az üzleti szolgáltatóközpontok szektora is.

A munkahelyteremtésben az elektronikai ipar vezet, több mint 6200 új állással, ezt követi a járműipar mintegy 3600 új munkahellyel. Jelentős jelzés a gazdaság szerkezetváltására, hogy az üzleti szolgáltatóközpontok több mint 3200 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoztak létre.

Külföldi és hazai beruházók egyaránt jelen vannak

A HIPA adatai szerint tavaly rekordot döntött az amerikai befektetések aránya, miközben Magyarország európai csúcstartóvá vált a kínai beruházások fogadásában is. Ugyanakkor Joó István hangsúlyozta: a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást.

Emellett a hazai, magyar tulajdonú vállalkozások támogatása is erősödött. Tavaly 24 magyar beruházásról született megállapodás, összesen mintegy 210 milliárd forint értékben, amelyek több mint 1400 új munkahelyet teremtenek. Ezek a fejlesztések 12 különböző szektort érintenek, az élelmiszeripartól a logisztikán és gépiparon át az üzleti szolgáltatásokig.

Mit jelenthet mindez Nagykanizsának?

A kormánybiztos szerint a beruházásösztönzési rendszer hatékonyságát mutatja, hogy minden egyes elköltött forint átlagosan 4,1 forint bevételt generál a költségvetés számára, miközben kizárólag megalapozott üzleti tervekkel rendelkező, utófinanszírozott projekteket támogat az állam.

Nagykanizsa stratégiai fókuszba kerülése azt jelzi, hogy a város a következő években aktív szereplője lehet a déli országrész gazdasági erősödésének. A cél olyan beruházások idevonzása, amelyek munkahelyeket teremtenek, növelik a helyi gazdaság teljesítményét, és hosszú távon stabil fejlődési pályára állítják a térséget.

Forrás: MTI