Az árral szemben úszni mindig nagy bátorságot kíván!

Cseresnyés Péter: a dolgunk az, hogy méltók legyünk 1848 örökségéhez, és védjük önállóságunkat, nemzeti értékeinket és érdekeinket (Fotó: Zalakocka)

A Nagykanizsai Polgári Egyesület szombaton a Deák téri Petőfi szobornál tartott március 15-i megemlékezést. A rendezvény a fiatalok műsorával kezdődött, majd Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője mondta el ünnepi gondolatait.   

A politikus azzal kezdte, hogy a forradalom és a szabadságharc résztvevőinek a bátorság és a bátorságban foglalt hazaszeretet volt a mindegyiküket közös nevezőre hozó tulajdonsága. 

 - Miért is kell felemlíteni a bátorság fogalmat? - tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. - Mi a hasonlóság az akkori bátorság és a ma megnyilvánuló elszánt bátorság között? Erre világít rá például az 1848. március 15-én megfogalmazott 12 pont bevezető sora, amely a legfontosabb követelést fogalmazta meg az akkori kor modern nemzetté való formálásának.

És ez a gondolat nemzetünk megmaradásának ma is alapvetését jelenti. Így szól: "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés." Alapvető követelmény és alapvető igény, tehát kiindulási alap.

„Nem engedünk a negyvennyolcból!” -szólt a nemzeti ünnep előestéjén rendezett megemlékezés mottója (Fotó: Zalakocka)

Azzal folytatta, hogy a márciusi ifjak kihirdették a 12 pontot, békét, szabadságot és egyetértést akartak. S bár az első független magyar kormány mindössze fél évig állt fenn, tevékenységüket nemzetünk sikertörténeteként tarthatjuk számon. A kivívott szabadságot végül idegenek verték le. Azonban - tette hozzá -

az 1848-as forradalom nem ért véget, minden márciusban újra megszületik.

 - És hogy van ez ma, 178 év elteltével? Pontosan ugyanígy. Béke, szabadság és egyetértés nélkül nem lehetünk sikeres nemzet. Egy veszélyes korba léptünk, ahol egyszerre kell megküzdenünk háborúkkal, járványokkal, illegális migrációval, energiaválsággal és meg-megújuló birodalmi beavatkozási kísérletekkel. Több mint négy éve tart a háború keleti szomszédunkban. A második világháború óta nem volt ilyen pusztítás Európában. Mégis Brüsszel urai azt akarják, hogy még több fegyvert és pénzt küldjünk a háborúba. De a magyar történelem arra tanít bennünket, hogy nincs olyan ideológia, nincs olyan birodalmi érdek, amely számunkra, magyarok számára a háborút igazolná. 

Hangsúlyozta, hogy

a mi érdekünk a béke és a csakis a béke. De a békéhez önrendelkezés és szabadság kell. 

- A birodalmi érdekek helyett saját érdekeink a legfontosabbak, mert nekünk Magyarország az első - emelte ki. - Vagy ahogy a reform kori nagyjaink mondták: "A haza mindenek előtt!"

Balogh László, Nagykanizsa korábbi polgármestere, Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke is megkoszorúzta a Deák téri Petőfi szobrot (Fotó: Zalakocka)

Arról is szólt beszédében Cseresnyés Péter, hogy 2010-ben úgy gondoltuk, lezártuk a kudarcok korszakát, de

a múlt most újra kopogtat: új kollaboránst találtak, akik szövetkezve a korábbi kiszolgálókkal, a hatalomért, pénzért újra átjátszaná Magyarországot a birodalmi érdekeknek. 

Gondolatait a politikus azzal zárta, hogy a dolgunk az, hogy méltók legyünk 1848 örökségéhez, és védjük önállóságunkat, nemzeti értékeinket és érdekeinket. 

 - A feladat nagyon nehéz, de nem teljesíthetetlen - mondta. - Az árral szemben úszni mindig nagy bátorságot kíván!