Lovkó Csaba szerint a kínai nagytőke fontosabb volt, mint a magyar emberek – a bagolai 40 dolgozó ügyében viszont továbbra is hallgat

Fotó: Facebook

Lovkó Csaba, a TISZA Párt országgyűlési képviselője parlamenti felszólalásában a BYD-hez szerződő Szijjártó Péterről beszélve cinikusan gratulált a korábbi külügyminiszternek, majd azt mondta: „most már nem kell letagadni, hogy a kínai nagytőke mindig is fontosabb volt, mint a magyar emberek érdeke.”

Lovkó Csaba kijelentése nehezen értelmezhető, különösen annak fényében, hogy a BYD magyarországi beruházásai az elmúlt évek legjelentősebb ipari befektetései közé tartoznak. A vállalat Szegeden építi első európai személyautógyárát, amely a BYD európai alelnökének nyilatkozata szerint hosszabb távon akár 20 ezer embernek is munkát adhat. Emellett Budapesten hozza létre európai központját és kutatás-fejlesztési bázisát, amely mintegy 2 000 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt. Mindezek alapján nehezen egyeztethető össze az az állítás, hogy a beruházás a magyar emberek érdekeivel ellentétes lenne. Különösen úgy, hogy Lovkó Csaba korábban maga is az üzleti szférában dolgozott, így aligha ismeretlen számára egy ekkora beruházás gazdasági és foglalkoztatási jelentősége.

Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben Lovkó Csaba a BYD kapcsán a magyar emberek érdekeire hivatkozott, a bagolai hulladékválogató bezárása miatt állását elvesztő közel negyven dolgozó ügyében továbbra sem szólalt fel nyilvánosan, és nem számolt be arról sem, tett-e lépéseket a munkahelyek megmentése érdekében.

A Lovkó Csaba Facebook-oldalán megjelent hozzászólások között többen arra is emlékeztettek, hogy Szijjártó Péter külügyminiszterként számos nemzetközi beruházást hozott Magyarországra, amelyek új munkahelyeket teremtettek. Szerintük éppen ezeknek a beruházásoknak köszönhető, hogy magyar családok ezrei jutottak biztos megélhetéshez.

A hozzászólásokban visszatérő vélemény volt az is, hogy a TISZA Párt három hónapnyi kormányzás után is elsősorban a korábbi kormány politikusainak bírálatával foglalkozik, miközben a választók azt várnák, hogy a saját ígéreik megvalósítására, a gazdaságra és a munkahelyek megőrzésére fordítsák az energiájukat. Többen úgy fogalmaztak, hogy a politikai üzengetések helyett inkább kézzelfogható eredményeket szeretnének látni.

Megjelentek olyan vélemények is, amelyek kifogásolták, hogy Lovkó Csaba egy olyan ember munkavállalását tette politikai támadás tárgyává, aki már nem tölt be miniszteri tisztséget. Több hozzászóló szerint egy magáncégnél vállalt állás önmagában nem indokolja az ilyen hangvételű megszólalásokat.

A parlamenti felszólalás és az azt követő reakciók ismét rámutattak arra, hogy a politikai kommunikációban különösen fontos a pontos, megalapozott fogalmazás. Egy országgyűlési képviselő kijelentéseit joggal mérik össze a tényekkel, különösen akkor, amikor több tízezer munkahelyet és milliárdos beruházásokat érintő kérdésekről beszél. A Magyar Péter által képviselt éles, konfrontatív politikai retorika követése önmagában nem helyettesíti a szakmailag megalapozott érvelést. Egy parlamenti felszólalásban elhangzó mondatoknak nemcsak politikai üzenetük van, hanem súlyuk is, ezért különösen fontos, hogy azok kellően átgondoltak és tényekkel alátámasztottak legyenek.