Szentesi Zöldi László Magyar Péterről: „Itt egy olyan diktatúra épül, amihez foghatót 1988 óta nem érzékeltem”

Fotó: Zalakocka

„Ez a mozgalom, ez a semmire épít” – kemény helyzetértékelést adott Magyar Péterről, a Tisza Pártról és az új kormány első hónapjairól Szentesi Zöldi László Nagykanizsán. Az újságíró szerint továbbra sem látható, milyen politikai és gazdasági filozófia mentén akarják vezetni az országot, miközben a külföldi nagyvállalatokkal szembeni fellépésükkel magyar munkahelyeket is kockára tehetnek. A beszélgetés legkeményebb részében pedig már egyenesen egy új diktatúra kiépüléséről beszélt.

Szentesi Zöldi László volt a NagyON Kanizsa polgári est vendége. A Cseresnyés Péterrel folytatott beszélgetésben Magyar Péter politikai felemelkedésétől az új kormány első hónapjain át a jobboldal jövőjéig számos kérdés szóba került.

Egy tudatosan felépített kommunikációs projekt

Szentesi szerint Magyar Péter felemelkedését nem lehet egy hagyományos politikai kampány történeteként értelmezni. Úgy látja, egy tudatosan felépített kommunikációs projekt állt mögötte, amelyben külföldi befolyás is szerepet játszott, és amely nagyon rövid idő alatt az ország egyik legismertebb politikai szereplőjévé tette.

Magyar Péter indulásakor szerinte még egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy ő lesz az új politikai erő meghatározó alakja. A kommunikációs építkezés azonban rendkívül sikeresnek bizonyult, és rövid idő alatt minden más szereplőt háttérbe szorított.

Szentesi szerint ugyanez a kommunikációközpontú működés később a Tisza egész politikáját meghatározta.

„Ez a mozgalom, ez a semmire épít”

„Ez a mozgalom, ez a semmire épít.”

Szentesi szerint máig nehéz megmondani, milyen politikai közösség valójában a Tisza.

„Jobboldali vagy baloldali a Tisza Párt közössége? Én nem tudom, hogy milyen. Lehet, hogy jobboldali, lehet, hogy baloldali.”

A probléma szerinte ennél mélyebb. „Azt sem tudjuk elmondani, hogy kik ők” – mondta, arra utalva, hogy számos alapvető kérdésben továbbra sem rajzolódik ki egyértelmű politikai irány.

Nem világos szerinte, mit gondolnak a határon túli magyarságról, Ukrajnáról vagy a népesedéspolitikáról. Ugyanezt a bizonytalanságot látja a gazdaságpolitikában is.

Magyar bírálja az Orbán-kormányt – de mi jönne helyette?

Szentesi arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter folyamatosan bírálja az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, miközben még azt sem tudjuk, milyen gazdaságfilozófia szerint gondolkodik a Tisza.

Szerinte nem látszik, milyen piaci elvekre építenének, mely területeken tartanák szükségesnek az állami beavatkozást, és milyen gazdasági környezetet teremtenének a Magyarországon működő vállalatok számára.

Ez Szentesi szerint azért különösen fontos, mert egy rossz gazdaságpolitikai döntés árát végül nem a politikusok, hanem a magyar családok és munkavállalók fizetik meg.

„Kalandorságnak tartom”

Ennek példájaként a gödi Samsung-gyár körüli politikai vitát említette.

„Kalandorságnak tartom a cégekkel azt a hangnemet, amit Magyar Péterék a kampányban megengedtek maguknak.”

Szentesi szerint a Tisza azért emelte kampánytémává a Samsung ügyét, mert politikailag jól használható történetet látott benne. Úgy véli, szakmailag megalapozatlan és önkényes érvekkel támadták a dél-koreai vállalatot, miközben a környezetszennyezéssel kapcsolatos állításokkal a gödiek indulataira is rájátszottak.

Szentesi azt állította, hogy a választások után a korábbi vádakról kiderült, hogy nem állnak meg. Szerinte ezzel rövid távú politikai haszonszerzésért egy magyar emberek ezreinek munkát adó nagyvállalatot támadtak, aminek komoly gazdasági következményei lehetnek. Egy nemzetközi cég ugyanis bármikor dönthet úgy, hogy a számára kedvezőtlen politikai környezet miatt a termelését máshová, például Malajziába viszi. Szentesi arra figyelmeztetett: ha a Samsung kivonulna Gödről, 11 ezer ember munkája kerülhetne veszélybe.

Ha pedig nem egyetlen vállalat, hanem több külföldi nagy cég jutna hasonló következtetésre, annak már súlyos foglalkoztatási következményei lennének. Szentesi értékelése szerint a kormány az ilyen politikával magyar emberek ezreinek jövőjét és munkalehetőségét kockáztatja.

Az első hónapok: „alkalmatlan és felkészületlen emberek”

Szentesi szerint éppen a kormányzás mutatta meg a különbséget egy sikeres kommunikációs kampány és egy ország tényleges vezetése között. Egy kormánynak ugyanis olyan helyzeteket is kezelnie kell, amelyeket nem lehet kommunikációval megoldani: háborút, gazdasági nehézségeket, energiaválságot vagy más külső megrázkódtatásokat.

Az első hónapokról ezért különösen kemény véleményt fogalmazott meg. Szerinte az új helyzet

„alkalmatlan és felkészületlen emberek sokaságát”

emelte fontos pozíciókba.

Példaként Lannert Judit iskolaigazgatókkal kapcsolatos kijelentését említette, amely szerinte jól mutatja, milyen szakpolitikai felkészültséggel érkeztek egyes szereplők a kormányzásba.

A Tisza-szavazók is eljuthatnak oda: „ebből elég volt”

Szentesi úgy látja, a választásokat övező eufória fokozatosan elcsendesedik, és egyre többen már nem a kampányígéretek, hanem a kormányzati teljesítmény alapján ítélik meg a Tiszát.

„Higgyék el nekem, hamarosan el fog jutni egy olyan pontra, amikor pártállástól függetlenül […] még azok is, akik a Tiszára szavaztak, azt fogják mondani, hogy na jó, ebből elég volt.”

Szerinte ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ezek az emberek vissza akarják Orbán Viktort. Azt viszont igen, hogy a Tiszára leadott szavazat nem feltétlenül jelent tartós és feltétlen támogatást Magyar Péter politikájának.

„A legnagyobb türelemmel mondjuk el tiszás barátainknak: nézd meg jobban ezt a kormányt, és azt, hogy mit készülnek csinálni. Nem ezért választottátok meg őket.”

A 3,4 millió Tisza-szavazatot „egyszeri és megismételhetetlen csodának” nevezte. Meggyőződése szerint ilyen támogatottságot Magyar Péterék még egyszer nem fognak elérni.

„Ez nem demokrácia, ez diktatúra”

A beszélgetés legkeményebb része már nem a gazdaságpolitikáról vagy a személyi döntésekről szólt.

Szentesi azt állította, hogy az elmúlt hetekben „az összes alkotmányos gátat ledöntötték a magyar közjogi-alkotmányos rendszerben”.

„Ez nem demokrácia, ez diktatúra.”

Majd még egyértelműbben fogalmazott:

„Itt egy olyan diktatúra épül Magyar Péter vezetésével, amihez én még foghatót 1988 óta nem érzékeltem.”

Szentesi arról is beszélt, hogy tudomása szerint a megfigyelés nem csupán a korábbi Fidesz-kormányhoz kötődő értelmiségieket érintheti, hanem hétköznapi civil embereket is. Azt állította, emberek százait figyelhetik meg, telefonokat hallgathatnak le és e-maileket ellenőrizhetnek pusztán azért, mert korábban a jobboldalhoz kötődtek, vagy nyíltan vállalják politikai véleményüket.

Ezek súlyos állítások, amelyeket Szentesi a nagykanizsai beszélgetésen fogalmazott meg. Saját korábbi tapasztalatait is felidézte: azt mondta, a Gyurcsány–Szilvásy-időszakban már megtapasztalták, milyen az, amikor valakit politikai okokból megfigyelnek.

„Félni nem lehet és nem szabad félni.”

„Jön egy törpediktátor…”

Szentesi a rendszerváltozás történelmi tapasztalatával állította szembe a jelenlegi folyamatokat.

„Amikor 1990-ben visszanyertük a szabadságunkat, egyikünk sem arról álmodott, hogy 2026-ban jön egy törpediktátor, és visszatéríti az ország szekerét oda, amit már majdnem elengedtünk 40 évvel ezelőtt.”

Szerinte ezért a mostani politikai küzdelem már jóval többről szól annál, melyik párt kormányoz.

„Nem fogjuk hagyni, hogy ezt az országot kiszolgáltassák a globális tőkének, nem fogjuk hagyni, hogy a multik hátsó udvarává tegyék, és nem fogjuk hagyni azt, hogy az Európai Bizottság legyen a magyar kormány másik neve.”

Tusványos: hónapok alatt a méltatástól a „NER-bérencezésig”

Magyar Péter jellembeli hitelességének kritikájaként Szentesi egy tusványosi történetet is felidézett.

Elmondása szerint egyik újságíró barátjához Varga Judit egyik előadása előtt odament Magyar Péter, leült mellé, és úgy mutatkozott be:

„Én vagyok a Varga Judit férje.”

Szentesi szerint Magyar ezután mintegy negyedórán keresztül szinte rajongva dicsérte az újságírót és a munkáját, azt bizonygatva, mennyire nagyra tartja őt. A történet szerinte éppen azért beszédes, mert hónapokkal később már gyökeresen más hangot ütött meg: ugyanezt a politikai közeget támadta, az újságírót pedig már NER-bérencnek nevezte és szidalmazta.

Szentesi ezt nem egyszerű politikai irányváltásként értékelte, hanem Magyar Péter jellembeli hitelességének és lojalitásának kérdéseként. Szerinte nehezen fér össze egymással, hogy Magyar korábban Tusványoson az első sorban tapsolt Orbán Viktornak, személyesen méltatta a jobboldali közeg szereplőit, majd hónapokkal később már ugyanezeket az embereket támadta és „NER-bérencezte”.

Szentesi szerint Magyar nem kívülállóként fordult szembe a rendszerrel: annak haszonélvezője és alkalmazkodó szereplője volt, majd amikor politikai érdeke úgy kívánta, látványosan szembefordult korábbi közegével.

Magyar korábbi fideszes szerepéről ezért rendkívül élesen fogalmazott:

„Nem a NER-ből érkezett, hanem a Fidesz legszolgalelkűbb C kategóriás tagja volt.”

Szentesi értelmezésében éppen ez teszi különösen visszásnak Magyar későbbi fellépését: azokat kezdte támadni és megbélyegezni, akiknek a körében korábban maga is helyet keresett, és akiket nem sokkal korábban még elismerően méltatott.

„Magyarország alapvetően konzervatív ország”

Magyar Péter politikai stílusa Szentesi szerint ugyancsak idővel ellene fordulhat.

Felidézte, hogy Magyar a saját politikai kollégáit is „kólásdobozoknak” nevezte, és általában is olyan konfliktusos politikai kommunikációt folytat, amely folyamatosan magára irányítja a figyelmet.

„Ez egy ideig megy.”

Majd hozzátette:

„Magyarország alapvetően konzervatív ország.”

Ezt nem pártpolitikai értelemben mondta. Arra utalt, hogy a magyar társadalom jelentős részének – köztük sok fiatalnak is – vannak hagyományos elvárásai egy politikus viselkedésével, stílusával és méltóságával kapcsolatban.

„Fundamentum nélkül házat építettek”

Szentesi szerint itt ér össze a Tisza politikai tartalmáról, személyi állományáról és Magyar Péter vezetői stílusáról megfogalmazott kritikája.

„Fundamentum nélkül […] házat építettek fel, alkalmatlan emberekkel.”

Úgy látja, egy ilyen politikai konstrukció addig tűnhet stabilnak, amíg mögötte erős társadalmi lendület áll. Ha azonban ez a lendület megtörik, gyorsan felszínre kerülhetnek a párton belüli konfliktusok is.

Szentesi szerint akár az a kérdés is felmerülhet a Tiszán belül:

„Biztos, hogy nekünk Magyar Péter kell, hogy vezesse ezt a pártot?”

Medgyessy Péter bukását hozta fel példaként arra, hogy egy politikai vezető lecserélése nem feltétlenül hosszú folyamat. Elég lehet egy fordulópont, amely után az addig rejtett belső érdekek és konfliktusok nagyon gyorsan mozgásba lendülnek.

„Én is orbánista vagyok, és nem fideszes”

A beszélgetés végén Szentesi már azt vizsgálta, mi következhet mindebből a jobboldalon.

Orbán Viktor további szerepvállalásáról szerinte ma még korai biztosat mondani. Nem tudni, egy év múlva újra indul-e a Fidesz elnöki tisztségéért, és több lehetséges forgatókönyv is elképzelhető.

Saját viszonyát ugyanakkor egyértelműen megfogalmazta:

„A Fidesz kezdettől fogva Orbán Viktor. Én is orbánista vagyok, és nem fideszes.”

Szentesi szerint a vereség utáni nehéz időszakban mutatkozik meg igazán a lojalitás és a hűség. Éppen ezért kritikusan szemléli azokat a jobboldali politikusokat, akik most kezdenek külön szerveződni.

Szerinte könnyű akkor elválni egy politikai közösségtől, amikor ennek már nincs komoly személyes kockázata. Sokkal nehezebb akkor kitartani mellette, amikor politikailag nem kifizetődő.

A jobboldal megújulására szükség van, de Szentesi szerint ennek nem az lehet a célja, hogy egyes politikusok új pártok vagy formációk segítségével biztosítsák saját parlamenti helyüket és politikai megélhetésüket.

Tartalmas este, sok résztvevővel

A nagykanizsai polgári est jóval többről szólt egy egyszerű politikai helyzetértékelésnél. Szentesi Zöldi László és Cseresnyés Péter őszinte, tartalmas és helyenként kifejezetten szókimondó beszélgetését sokan hallgatták végig, a felvetett kérdések pedig bőven adtak gondolkodnivalót a résztvevőknek.

A nyári szünet utáni első NagyON Kanizsa polgári est ezzel erős nyitánya lett az őszi folytatásnak. A beszélgetéssorozat folytatódik: a következő hónapokban újabb vendégek és újabb fontos témák érkeznek Nagykanizsára.