Egyre több a szabadtéri tűz

Kedden Sármellék és Fenékpuszta között égett a nádas, a tűzoltók csak speciális mocsárjáró járművel tudták megközelíteni a helyszínt (Fotó: ZMKI)

Az elmúlt napokban megemelkedett a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére a szabadtéri tüzekkel összefüggésben beérkező segélyhívások száma. A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat, végeznek kerti és mezőgazdasági munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz növényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

Zala megyében az idei évben eddig 40 helyszínen vált szükségessé szabadtéri tűz miatt tűzoltók beavatkozására. 14 tűzeset alapterülete meghaladta az ezer négyzetmétert, 10 esetben pedig hektárnál is nagyobb terület vált a tűz martalékává. A két legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzeset az idei év tavaszán az április 1-jén Bánokszentgyörgy külterületén, valamint az április 6-án Sármellék közelében kialakult nádas tüzek voltak. A tűzesetek között azonban egy tragikus esemény is bekövetkezett, ugyanis március 30-án a tűzoltók egy Rédics melletti szabadtéri tűzben leégett területen egy elhunyt személy összeégett holttestét találták.

Zalában - az elmúlt három év átlagát nézve - idén kevesebb szabadtéri tűz keletkezett, de az elmúlt napokban emelkedő tendenciát mutatnak az esetszámok. 

A katasztrófavédelem munkatársai ismételten felhívják a figyelmet, hogy a belterületen történő égetést önkormányzati rendeletek szabályozzák, amelyek világosan kimondják, hogy az adott személy mikor és milyen időpontban égethet, ezért kérik, hogy aki égetni szeretne belterületen, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál. Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek. Közös bennük, hogy ahol még érvényben vannak, ott ezek egészen a jelenlegi kihirdetett veszélyhelyzet végéig érvényesek, utána - amennyiben a veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg - a rendeletek érvényességüket vesztik és általános tilalom alá kerül a kerti növényi hulladék égetés. Amennyiben egy település rendeletben nem szabályozza az égetést, úgy az adott helyen égetni már jelenleg is tilos!

A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak kell jelezni. De fontos tudni, hogy ilyen égetés is kizárólag növény-egészségügyi okokból történhet, vagy ha a növényi hulladék megsemmisítése, elszállítása más módon nem megoldható. Itt nem elegendő a szubjektív megítélés illetve pusztán a kényelmes megoldás választása. Ahol nem növény-egészségügyi ok áll a háttérben, vagy egyébként a növényi hulladék megsemmisítése más módon megoldható, ott komoly bírságot vonhat maga után ezek meggyújtása.

Tapasztalat, hogy a szabadtéri tüzek fele kerti hulladék égetése miatt adódik, hiszen a tavaszi időszakban jellemzően ilyen hulladéktól szeretnének megszabadulni a gazdálkodók. Itt amellett, hogy a már említett rendeleteket ismerjük, mindenképpen szükséges, hogy a tüzet soha nem hagyjuk őrizetlenül, és tartsunk az égetés közelében megfelelő mennyiségű oltóanyagot (víz, homok, adott esetben tűzoltó készülék) és gondoskodjunk a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla). Ha feltámadó szelet tapasztalunk, azonnal oltsuk el a tüzet.

Érdemes tudni, hogy az a személy, aki az érvényben lévő szabályokat megszegi, tűzvédelmi bírsággal is sújtható. Ez – az okozott károk megtérítésén túl és az előidézett károk mértékétől függően - húszezertől hárommillió forintig is terjedhet! Javasoljuk, hogy aki ezt el szeretné kerülni, az egyrészt tájékozódjon, másrészt gondolkodjon alternatív megoldásokban, így például a zöldhulladék elszállításában, elszállíttatásában, vagy komposztálásában. 

Baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot, és kérjék a tűzoltók segítségét.

(Forrás: ZMKI)