A szén-monoxid veszélye nem csak a fűtési időszakban áll fenn. A nyílt égésterű gázkészülékek – így például a gáztűzhelyek és főként a fürdőszobai és konyhai vízmelegítők – nyáron is üzemelnek. Nyáron a kémények belső hőmérséklete hidegebb, mint a külső hőmérséklet, a beszorult hideg levegő pedig néhol nem engedi kiáramolni az égésterméket. Az úgynevezett „légdugó” jelenség miatt az égéstermék visszaáramlik a vízmelegítőbe, és másodpercek alatt mérgező szén-monoxid jöhet létre. Ezért fontos a szén-monoxid-érzékelő ott, ahol nyílt égésterű vízmelegítővel melegítik a vizet.
A szén-monoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék visszaáramlik a lakásba, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből akár közvetlenül is juthat a lakótérbe. A nyílt égésterű és kéménybe nem kötött, valamint a nyílt égésterű és kéménybe kötött gázkészülékek működésük során a helyiség levegőjét használják.
A szén-monoxid kialakulását minden olyan épületgépészeti megoldás elősegítheti, amely megváltoztatja az otthonunkban a levegő áramlását. Ilyen lehet a páraelszívó, vagy akár a mobil klíma. A megelőzés érdekében az új ablakokba szereltessünk légbevezetőt, nem elegendő, ha néha kiszellőztetünk. A legbiztosabb megoldást az állandó és automatikus légbevezetés jelenti. A nyílt lánggal működő vízmelegítőt évente egyszer ellenőriztessük szakemberrel. Átalakításnál ne szüntessük meg a fürdőszobai szellőzőnyílásokat.
Éppen ezért erősen ajánlott egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése! Az eszköz idejekorán, hangos akusztikus jelzéssel hívja fel a figyelmet a bajra akkor, amikor nem késő cselekdni, ablakot nyitni, elhagyni a lakást és közben tárcsázni a 112-es segélyhívót! A bevizsgált, jó minőségű szén-monoxid-érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.
(Forrás: ZMKI)
