Korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral (A kép forrása: https://medicalxpress.com/)
Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio (1483-1520) reneszánsz olasz festő halálát, derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, a szakemberek emiatt pedig félrediagnosztizálták a lázas mestert. Az érdekes hírről az MTI számolt be.
Népszerű elképzelés, hogy a reneszánsz művész halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős, olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve, hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt.
Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello nem számolt be orvosainak a rendszeres éjszakai kiruccanásairól a szeretőihez. „Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott”, mondta Riva.
A mestert a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját (A kép forrása: https://medicalxpress.com/)
Az orvosok vértöbblet okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengített a bemetszések vagy piócák révén végzett véreztetés. „Az orvosok akkoriban tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés veszélyeivel, ám ez esetben hibás információk alapján jártak el”, mondta Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen készítette a tanulmányt. A szakemberek a héten publikálták az eredményeiket az Internal and Emergency Medicine című folyóiratban. „Az alapján, amit tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon hasonló tüdőbaj okozta”, tette hozzá Riva.
Korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral, és elegendő ereje volt ahhoz, hogy elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak. A tanulmány szerint „egy közelmúltban elkapott, nemi úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben”.
Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet, mindössze 37 évesen hunyt el 1520 áprilisában Rómában. A Vatikánban tartották nagyszabású búcsúztatóját és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját. Korai halála ellenére Raffaello számos nagy hatású művet készített, többségüket a Vatikánban, amelynek múzeumaiban számos termet díszítenek a freskói.
(Forrás: MTI)
A fiatal az elmúlt tanévben végzett lelkiismeretes munkájával, kimagasló tanulmányi teljesítményével és példaértékű hozzáállásával vívta ki pedagógusai és diáktársai megbecsülését.
Az író-olvasó találkozó középpontjában a magyar labdarúgás egyik legismertebb és egyben legfájóbb története áll.
Gergő generációjának egyik legkiemelkedőbb hangszeres tehetsége, aki eddigi pályafutása során már számos rangos szakmai elismerést gyűjtött be.
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.
A keresztelő és a családi hagyományok emléke a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.
Irodalom, történelem és vita egy megosztó életmű körül.
diákoknak egy mintegy 800–1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveget kellett elolvasniuk, majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk.
Munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenei hagyományt.
A házi oltár nem csupán műtárgy, hanem történet is – a családoké, a közösségé és egy olyan hagyományé, amely generációkon átívelve formálta a dél-zalai otthonok szellemiségét.
A Magyar Költészet Napja alkalmából Soósné Balassa Eszter költő bemutatkozó estjére került sor Letenyén a Fáklya Művelődési Házban.
A költészet napja jó alkalom arra, hogy újra kézbe vegyünk egy verseskötetet, elővegyünk egy régi kedvencet, vagy felfedezzünk egy kortárs szerzőt.