Megyeri János szobrász (jobbra) és alkotása (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
Balatonszárszó, Csukás István második otthona, a díszpolgárság és a róla elnevezett színház után szoborral tiszteleg az író előtt, hangzott el az idén elhunyt Kossuth-díjas művész tiszteletére rendezett emléknap szoboravató ünnepségén a hétvégén.
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára beszédében úgy fogalmazott: az író alig jelent meg a nyilvánosság előtt, mégis, nem akad ember ebben az országban, ezen a nyelvterületen, akinek a neve hallatára ne jelennék meg az arca, a jellegzetes bajusza a kackiás bajuszpödrő mozdulatával, vagy ne azonosítaná nevét valamelyik hősével.
Emlékeztetett arra, hogy Csukás István, akit leginkább meseíróként ismer a közönség, remek költő is volt. Népszerű volt anélkül, hogy ezzel élt, vagy visszaélt volna. Sok szeretetet tudott adni művein keresztül, aminek köszönhetően nagy szeretet övezte, mondta.
Nézők Csukás István-Bergendy István Süsü, a sárkány című zenés mesejáték előadásán a balatonszárszói Csukás Színházban 2020. július 25-én (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
Witzmann Mihály, a térség országgyűlési képviselője méltatta, hogy Balatonszárszó a turisztikai fejlesztésiben egyedi és unikális utat választott, amikor a kultúra felé nyitott. Hozzátette: a településen ennek több évtizedes hagyománya van, ami már megnyilvánult a József Attila-kultuszban és a közelmúltban átadott versutcában, amelynek nyolc állomásán a magyar irodalom gyöngyszemeit mutatják be.
A politikus Csukás István közkedveltségének titkát négy fontos dologban látta: a profizmusában, az alázatában, a közönsége és olvasói iránti tiszteletében, valamint témaválasztó képességében.
A Csukás Színházban tartott ünnepi megemlékezésen felszólaltak az írót személyesen ismerők is, művészek olvasták fel alkotásait. A színház bejáratnál elhelyezett, Megyeri János szobrászművész által készített Csukás István-mellszobor leleplezését követően kezdődött meg a Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejáték a Roxinház előadásában.
(Forrás: MTI)
Az író-olvasó találkozó középpontjában a magyar labdarúgás egyik legismertebb és egyben legfájóbb története áll.
Gergő generációjának egyik legkiemelkedőbb hangszeres tehetsége, aki eddigi pályafutása során már számos rangos szakmai elismerést gyűjtött be.
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.
A keresztelő és a családi hagyományok emléke a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.
Irodalom, történelem és vita egy megosztó életmű körül.
diákoknak egy mintegy 800–1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveget kellett elolvasniuk, majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk.
Munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenei hagyományt.
A házi oltár nem csupán műtárgy, hanem történet is – a családoké, a közösségé és egy olyan hagyományé, amely generációkon átívelve formálta a dél-zalai otthonok szellemiségét.
A Magyar Költészet Napja alkalmából Soósné Balassa Eszter költő bemutatkozó estjére került sor Letenyén a Fáklya Művelődési Házban.
A költészet napja jó alkalom arra, hogy újra kézbe vegyünk egy verseskötetet, elővegyünk egy régi kedvencet, vagy felfedezzünk egy kortárs szerzőt.
Az egyházi vezetők azt kérik, hogy az idei húsvétot
2026. június 08. - Kék hírek
2026. június 08. - Kanizsa
2026. június 08. - Kanizsa
2026. június 05. - Kanizsa
2026. június 04. - Kanizsa
2026. június 04. - Kanizsa
2026. június 02. - Kanizsa
2026. június 01. - Kanizsa
2026. május 31. - Sport
2026. május 30. - Kanizsa