Az egyházfő az imádságnak szentelt napot egy hónappal az augusztus 4-én, a bejrúti kikötőben történt robbanás után jelölte ki (A kép forrása: hirado.hu)
Nemzetközi imanapot hirdetett meg Libanonért szeptember 4-re Ferenc pápa a szerdai általános audiencián, amely az első volt február 26. óta, melyet az egyházfő hívők jelenlétében tartott meg.
Ferenc pápa böjtöléssel egybekötött egyetemes imára szólította fel egyházát, amelyet Bejrútnak ajánl a szolidaritás jeleként. Az egyházfő csatlakozásra kérte a többi vallás tagjait is. Ferenc pápa felhívása végén egy libanoni zászlót is kézbe vett.
Bejelentette, szeptember 4-én Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár személyesen jelen lesz Bejrútban, „ő fogja közvetíteni a lakosság iránti közelségemet”. Az egyházfő megjegyezte, hogy konkrét lépésekkel is segítik Libanont, többek között jótékonysági kezdeményezésekkel.
Az egyházfő az imádságnak szentelt napot egy hónappal az augusztus 4-én, a bejrúti kikötőben történt robbanás után jelölte ki. Mintegy háromezer tonna, felügyelet nélkül tárolt ammónium-nitrát robbant fel. A katasztrófában a város egy része teljesen megsemmisült, több százan veszítették életüket, több ezren megsérültek. A tragédia politikai és társadalmi feszültséghez vezetett.
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Libanont és lakosságát már számtalan tragédia sújtotta, most azonban „végzetes veszély fenyegeti az ország fennmaradását”.
Libanont nem lehet magára hagyni, jelentette ki a pápa.
Hozzátette: Libanon több mint száz évig a remény országának számított. „Történetük legsötétebb időszakaiban is a libanoniak megőrizték Istenbe vetett hitüket, és bizonyították, hogy képesek országukat a tolerancia, az egymás iránti tisztelet, az együttélés földjévé tenni, példaként az egész térség számára”, mondta Ferenc pápa.
A szerdai általános audiencia az első volt, amelyet az egyházfő 189 nap elteltével ismét a hívők jelenlétében tartott. Az utolsó alkalom február 26-án volt.
Előzetes foglalással ötszázan vehettek részt az audiencián, amelyet nem a Szent Péter téren, hanem a Vatikán falain belül, a pápai paloták jóval kisebb, San Damaso-udvarán tartották. Beszédében a pápa hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány rámutatott az emberek közötti szolidaritás szükségességére.
(Forrás: MTI)
Zala megyei kórusvezetők és énekesek is rangos elismerést kaptak.
A diákok változatos műsorral léptek színpadra az iskola kulturális bemutatóján, amely nagy sikert aratott a közönség körében.
A fesztivál programja március 14-ig tart, lesz kiállítás, előadás, nőnapi rendezvény, megemlékezés és jubileumi koncert is.
Országos kémiaversenyen bizonyított a nagykanizsai diáklány, különdíjjal ismerték el Rebeka tehetségét.
XIV. Leó pápa a hallgatás és a mértéktartás útjára hív.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.