„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe”

Pillanatkép a Cerceruskából. A mesében a testvéri szeretet minden ármánykodást legyőz (A kép forrása: port.hu)

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”, olvasható a Magyar Olvasótársaság 2005-ös felhívásában.

A magyar népmese napján, Benedek Elek születésnapján Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Petőfi Irodalmi Múzeum YouTube-csatornáját, ahová már korábban feltöltötték részletekben azt a játékfilmes betétekkel gazdagított dokumentumfilmet, amely Benedek Elek életének kevésbé ismert mozzanatait mutatja be. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben.

Mátyássy Áron és Szögi László rendezők Istenke bicskája című dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy ki volt Benedek Elek a „nagy mesemondón” túl. „Benedek Elek határozott tollú publicista, a társadalmi igazságtalanságok iránt különös érzékenységet mutató regényíró, a hazafias szellemű és megfelelő minőségű oktatás harcos képviselője az országgyűlésben, s a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomnak nemcsak megteremtő-művelője, hanem számtalan lap szerkesztője, valamint Trianon után az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője is volt. Mindezek mellett pedig egy szinte mesebeli szerelem főhőse. Aki a művein és a közéleti tevékenységén túl a teljes életével is példát mutatott. Az utókor számára is” – olvasható a Maszol.ro portálon.

Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíróként dolgozott a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.

(Forrás: jelesnapok.oszk.hu/maszol.ro)