A helyi közösség által vitatott szoborcsoport (A kép forrása: zenger.news)
Az ulmi evangélikus közösség döntött: a templom több száz éves betlehemét idén a három király nélkül mutatják be – számol be a Welt. Ennek oka: Menyhért, a szerecsen király „egyértelműen rasszista ábrázolása”.
A három figurát, köztük a fekete Menyhértet nem szabad ebben az évben bemutatni – közölte Ernst-Wilhelm Gohl, a templom esperese. Úgy fogalmazott: ezzel a közösség a Németországban zajló rasszizmus-vitára kíván reagálni.
„Menyhért fabábúja vastag ajkaival és idomtalan alakjával mai szempontból egyértelműen rasszistának tekinthető” – folytatja Gohl.
Menyhért, a szerecsen király. Idén már nem állítják ki (A kép forrása: zenger.news)
Ezt a közösség nem tudja és nem is akarja ebben a formában meghagyni. Ezért idén a karácsony történetét Lukács evangélista szerint mesélik el, ebben a három király alakja nem bukkan fel. A döntéssel az evangélikus közösség szeretné elkerülni az ünnepek alatti feszültséget, vitát. Menyhért figurájáról a végleges döntést a lehető legnagyobb nyugalomban, az újév során szeretnének hozni – mondta Gohl.
A betlehemi királyok ábrázolása egészen a 11. századig nyúlik vissza. Míg Németországban Menyhértet, a magyar kultúrában a három király közül hagyományosan Boldizsárt tekintik szerecsen, vagyis fekete királynak. A három király alakja a néphagyományból származik, a Biblia eredeti, görög nyelvű szövege sem számukat, sem nevüket, sem minőségüket nem említi, egyszerűen napkeleti bölcsekről beszél.
(Forrás: evangelikus.hu)
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.
Állatcsontok a Kanizsai vár ásatásából (1953–1958): ki tudja, lehet, hogy valamelyik Thúry György tányérjáról származik...
-A Muramenti dalai olyan hagyományos énekek és dallamok, amelyek generációkon át éltek tovább a térségben: nagyszülők és dédszülők énekelték őket.
Elődeihez képest későbbi időpontban kezdi a szertartást a Szent Péter-bazilikában, ahol első alkalommal tagalog és igbo nyelven is megszólalnak a fohászok.
Egy 110 éves játék története.
Ünnepi hangversenyt és szavalatokat hozott a XXIX. Adventi–Karácsonyi Ének és Versmondó verseny.
78 éve teszi különlegessé és híressé Vörsöt Közép-Európa legnagyobb templomi betleheme.