Karácsonyi vacsora anno

(A kép forrása: Fortepan/AR)

Elképzelted már, milyen lehetett az ünnepi karácsonyi vacsora, amikor még inasok és szobalányok sürögtek-forogtak az asztalok körül? Idő és ízutazásra hívunk, természeten elkészíthető korabeli receptet is mutatunk az 1930-as évekből!

Az ínyesmester szakácskönyve közel kilencven éve íródott, mégis majd mindenki hallott már róla. Nem egyszerű receptgyűjtemény, hanem kultúrtörténet és gasztronómiai időutazás is egyben, rövid novellák, sőt a receptek elkészítését megkönnyítő utasítások is olvashatók benne. Az eredeti 1932-es kiadás nyomán Magyar Elek irodalmi szakácskönyvéhez az új kiadás előszavában Cserna-Szabó András így ír: „Ínyesmester műve a múlt kékes lángja, ha beletekintünk, egy letűnt Magyarországot látunk, ahol még voltak ízek és illatok.”

Kukkantsunk hát be a karácsonyi készülődés pillanataiba, és idézzük fel a menüsorokat, melyek a Balaton környékén is az ünnepi asztalra kerültek. De előtte nézzük meg alaposabban, mit is jelent az ínyesmester kifejezés.

Magyar Elek 1933-ban egy vacsorán, mellette Gundel Károly (A kép forrása: Wikipedia)

„Az ínyesmesterség művelői az ínyesmesterek, akik közé odatartoznak nemcsak azok, akik az ételeket és italokat jól, művészettel tudják elkészíteni, sőt kreálni, hanem azok is, akik kifinomult, kulturált ízléssel tudják ezeket értékelni és elfogyasztani. … Az ízlésben vagy ízlelésben kulturált ember sohasem a mennyiségre, hanem mindig a minőségre, az anyagban és elkészítésben való változatosságra fekteti a súlyt. … Annak is erősen ellent kell mondani, hogy az ínyesmesterség egyúttal a fényűzést is jelenti. Aki törődik a konyhájával meglátja, hogy ugyanazért az árért, sőt sokszor olcsóbban el lehet készíteni a jó és változatos menüt, mint a szokványos tömegkosztot. ….”

(A kép forrása: Fortepan/Révay Péter)

Karácsony esti ételsor

Nem csak az volt a fontos az Ínyesmester szerint, hogy mi került az asztalra, hanem az is, hogy terítettek, milyen volt a körítés: „Az ebédlőasztalon vastag posztóra terítjük a hófehér damasztabroszt s föléje a középre, hímzett fehér asztalfutót teszünk. … Az asztalterítőt többnyire fenyőgalyakkal s a tányérok előtt végigfutó vékony, diszkrét virággirlanddal díszítjük.”

Magyar Elek azt írja, a karácsony estéje nem sokat ér halpaprikás és mákos gubó, nagykarácsony napja pujka és dióspejgli nélkül.

Nézzük, mi volt a december 24-i, esti menüjavaslata:

• Borleves pirított zsemlyekockákkal, vagy halpaprikás (halászlé)
• Rángott hal vagy roston sült harcsaszeletek
• Majonézes zeller- és burgonyasaláta
• Wellington bélszín madeiramártással, vegyes körítés
• Mákosmetélt vagy bobajka
• Apró sütemények
• Giardmetto
• Narancs- vagy ananászbólé

Mákosbobajka (gubó) recept

„Karácsonyesti tészta. Rendes, jó élesztős, kalácstésztát csinálunk s ebből krumplinudli módjára apró hengerkéket sodrunk, amelyeket lisztben megforgatunk. Ki nem kent tepsiben megsütjük, jobban mondva megszárítjuk őket szép rózsaszínűre. A sütőből kivéve forró vízzel leforrázzuk. Ügyeljünk arra, hogy a tészta, bár megpuhul, de szét ne menjen. Leszűrve róla a vizet, kevés, forró zsírba helyezzük és aztán elkeverjük mézzel és tejjel megfőtt mákkal.”

Az idézetek és a receptek forrása: Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve.

(Forrás: likebalaton.hu)