(A kép forrása: ArtNews)
Vuk, a róka története először több mint 80 éve jelent meg egy gyűjteményes kötetben, mégis a mai napig magával ragadja a gyerek és felnőtt olvasókat egyaránt. Hogy Fekete István számos, szeretetre méltó állathőse közül miért pont a róka lett a legnépszerűbb? Ebben hatalmas szerepe van a legendás rajzfilmes alkotónak: Dargay Attilának.
Bár Fekete István több műve évtizedek óta a magyar irodalomtanítás alapkövét képezi (Vuk, Tüskevár, Bogáncs, Téli berek), Vuk történetének robbanásszerű népszerűségéhez sokban hozzájárult, hogy az alapvetően állat- és fejlődésregény rajzfilmes adaptációban mesévé vált, így már nemcsak felnőttek és a kamaszok, de az óvodások számára is befogadható lett.
Dargay Attila egy interjúban utalt rá, hogy Vuk történetének feldolgozása volt a legkedvesebb rajzfilmes munkája.
„Elolvastam a könyvet, és elbűvölt. Szinte láttam a figurákat, csak le kellett rajzolni őket” – mondta az alkotó.
Vuk megformálásánál nem volt egyszerű dolga, hiszen a róka a legtöbb történetben negatív figura, s korábban nemigen jelent meg rajzfilmekben, pláne nem kölyök korú szereplőként. Hogy Vuk még életszerűbb lehessen, egy élő modellt is választott. A Fővárosi Állatkertben született rókakölyökhöz hetekig járt látogatóba, hogy tanulmányozza mozgását, szokásait.
Bár a karakterek megszületésének háttere nagyban különbözik, sokan vonnak párhuzamot a Vuk és a Kisvakond nemzetközi sikerei között. Ami bizonyos, mindkét karakterért a mai napig is rajonganak szülőhazájában és külföldön is.
Vuk a gyerekek, szülők és nagyszülők lelkébe is azonnal belopta magát, mikor 1981-ben bebukfencezett a Magyar Televízió képernyőjére. Az pedig a készítőket is meglepte, hogy az ugyanazon év decemberében a sorozatból készült mozifilm több százezres nézettséget generált csak a magyar mozikban.
Dargay Attila a XIV. Magyar Játékfilmszemlén a Vukért megkapta a legjobb rendezésért járó díjat, Moszkvában pedig 1984-ben a legjobb külföldi film díját is.
„Az elmúlt 4 évtizedben Dargay Attila figurája lett a magyarok egyik kedvenc mesehőse. A karakter megalkotásának zsenialitását mutatja az is, hogy a mai gyerekek ugyanazzal a lelkesedéssel barátkoznak Vukkal, mint anno a szüleik, és örömmel forgatják a vukos lapozókat, pancsoló- és mesekönyveket, foglalkoztatókat már a legkisebbek is. A magyar gyerekkönyv-illusztráció és rajzfilmgyártás szinte a kezdetektől fogva világszínvonalú, és ma sincs okunk panaszra. A Móránál rengeteg tehetséges művésszel dolgozunk együtt, akik közül többen nemzetközi projektekkel és számos díjjal rendelkeznek. Hiszek benne, hogy újabb 40 év múlva Vuk mellett az unokáink számos jelenleg kortárs alkotó figuráit is örömmel fogadják majd saját fantáziabirodalmukba” – mondta el Lonovics Zoltán, a Móra Kiadó művészeti vezetője.
Az ikonikus mesefigura születésének 40. évfordulója alkalmából a Móra Kiadó több új Vuk-kiadványt tervez megjelentetni, emellett a Nemzeti Filmintézettel közösen országos és online eseményeket szervez, melyekről részletes információt találhatnak majd a Móra oldalán.
(Forrás: Móra Kiadó/ArtNews)
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.
Szűz Mária e napon fogadta méhébe Jézust.
Március 19-e az apák ünnepe.
Már a nagykanizsai moziban is látható a nagyszabású történelmi kalandfilm a márciusi ifjakról és a napról, amely megváltoztatta a magyar nemzet történelmét.
Pénzhelyettesítő eszközöket mutatott be az érdeklődőknek a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének nagykanizsai csoportja a HSMK-ban, a kiállítás mellett érembörzét is tartottak.
A Bartók utcában avattak emléktáblát, annál az épületnél, ahol az iparművész élt és alkotott.
A gyerekek ötletes jelmezekben léptek színpadra a szülők és a hozzátartozók nagy örömére.
A mában állít Kanizsának míves „szavakból katedrálist”.
Kanizsán gyűltek össze a vármegye néptáncosai.
Mohai V. Lajos új könyvét mutatják be a Honvéd Kaszinóban.
A tragikus sorsú, Pásztor Irma nevét vette fel a hangversenyterem.