A 20. század álompárja Edelsheim Gyulai Ilona és Horthy István volt. Menyegzőjük, a század első számú esküvője 1940. április 27-én volt (A kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum)
A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, Magyar Menyasszony című kiállításhoz olyan tárgyakat vár, amelyek a Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthetők. Szívesen fogadnak viseleteket (ruhát, cipőt, alsóneműt, fátylat, csokrot) festményeket, meghívókat, valamint leveleket, naplókat, iratokat, fényképeket és egyéb dokumentumokat. Legyen Ön is részese minden idők leggazdagabb és legkiterjedtebb esküvő tematikájú gyűjteményének és kiállításának! Tegye családjának történetét a közösségi emlékezet és az ország történelmének részévé, kölcsönözze vagy ajándékozza a nemzet múzeumának élete legfontosabb tárgyait!
2022 decemberére a Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony címmel nagyszabású kiállítást tervez, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát. A társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap város és vidék (népviseletek és népszokások, polgárosodás, városiasodás, modernizáció), a hazánkban egymás mellett élő felekezetek és népcsoportok, illetve a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig.
A Rotschild Klára-kiállítás elsöprő sikerére alapozva az intézmény újabb divat témájú, társadalom-, és mentalitástörténeti távlatokat nyitó, nőket és férfiakat, illetve több generációt egyaránt vonzó, a saját gyűjteményeire és közösségi gyűjtésre épülő történelmi tárlatot rendez.
A múzeum több száz esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A textilgyűjtemény legkorábbi menyasszonyi öltözete a 16. század elejéről való. Mária királyné a csodálatos, késő burgundi divat szerinti zöld selyemdamaszt ruhát a hagyomány szerint II. Lajos királlyal való házasságkötésekor, 1521-ben viselte. A legújabb menyasszonyi ruha az 1990-es években készült, és 2020 végén került a Nemzeti Múzeum Történeti Tárába. A ruha Szűcs Edit jelmeztervező munkája, aki a Dán Filmakadémia rangos Roberts-díját nyerte el csapatával.
A tárlat az intézmény saját anyagán felül a hazai és a határon túli magyar közgyűjtemények anyagára épít.
A kiállítás kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus kutatási projektjének kezdetén, 2020. augusztus 29-én Facebook-csoportot indított, amelyhez eddig 3500-an csatlakoztak. A tagok 1003 posztot, azon belül 1800 fényképet osztottak meg. A legkorábbi fotó az 1870-es években, a legújabb 2020-ban egy frissen végzett orvosnő és egy fiatal mentőtiszt, Gerda és Márton esküvőjén készült.
A karantén idején zajlott My Home Office Challenge-gyűjtéshez hasonlóan a múzeumi kurátor ismét közösségépítésbe kezdett, hogy a közgyűjteményekben fellelhető, az esküvői szokásokra vonatkozó 19-20. századi forrásokon túl a leendő látogatók családtörténete, fényképeik és elbeszéléseik is beépüljenek a magyarság házasulási szokásait bemutató kiállításba.
Az esküvő évezredek óta az emberi élet egyik legkiemelkedőbb eseménye, ún. átmeneti rítusa, amely az elmúlt évszázadokban a párok életének leglátványosabb és legszélesebb körben celebrált ünnepségévé vált. A kiállítás múlt és jelen dinamikus kapcsolatát, a ma emberének saját gyökereihez való viszonyát mutatja be, egyedi és általános, mikro- és makrotörténeti témákat dolgoz fel, viselet-, társadalom-, politika- és gazdaságtörténeti, valamint gender szempontból.
Jelentkezni lehet: magyarmenyasszony@mnm.hu
További információ: https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/felhivas-magyar-menyasszony-500
A fiatal az elmúlt tanévben végzett lelkiismeretes munkájával, kimagasló tanulmányi teljesítményével és példaértékű hozzáállásával vívta ki pedagógusai és diáktársai megbecsülését.
Az író-olvasó találkozó középpontjában a magyar labdarúgás egyik legismertebb és egyben legfájóbb története áll.
Gergő generációjának egyik legkiemelkedőbb hangszeres tehetsége, aki eddigi pályafutása során már számos rangos szakmai elismerést gyűjtött be.
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.
A keresztelő és a családi hagyományok emléke a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.
Irodalom, történelem és vita egy megosztó életmű körül.
diákoknak egy mintegy 800–1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveget kellett elolvasniuk, majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk.
Munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenei hagyományt.
A házi oltár nem csupán műtárgy, hanem történet is – a családoké, a közösségé és egy olyan hagyományé, amely generációkon átívelve formálta a dél-zalai otthonok szellemiségét.
A Magyar Költészet Napja alkalmából Soósné Balassa Eszter költő bemutatkozó estjére került sor Letenyén a Fáklya Művelődési Házban.
A költészet napja jó alkalom arra, hogy újra kézbe vegyünk egy verseskötetet, elővegyünk egy régi kedvencet, vagy felfedezzünk egy kortárs szerzőt.
2026. június 17. - Kanizsa
2026. június 13. - Kanizsa
2026. június 11. - Kanizsa
2026. június 10. - Kanizsa
2026. június 08. - Kék hírek
2026. június 08. - Kanizsa
2026. június 08. - Kanizsa
2026. június 05. - Kanizsa
2026. június 04. - Kanizsa
2026. június 04. - Kanizsa