Kultúra - 2021. február 17., Szerda
#nagyböjt #hamvazószerda #vallás #hagyomány #hit #böjt

Kezdődik a nagyböjt

Kezdődik a nagyböjt

(A fotó forrása: MTI)

A kereszténységben a húsvét előtti nagyböjt kezdete idén február 17-re esik. E napon az egyház az élet mulandóságára emlékeztet és bűnbánatra buzdít.

A böjt (a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon) már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, Kr. u. 336-tól kezdve foglalt egy hetet – a nagyhetet – magába. A negyvennapos, hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó étkezési megtartóztatás a IV. századtól fokozatosan alakult ki, a VII. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.

Latin neve quadragesima (negyvenedik), emlékezésként arra, hogy Jézus, mielőtt tanítani kezdett volna, negyven napig böjtölt a pusztában. A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában, így a vízözön is negyven napig tartott és Mózes is negyven napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot.

A nagyböjt kezdete nem ünnepnap, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek.

Hamvazószerda „mozgó” ünnep, a húsvét előtti negyvenedik hétköznap, mert a nyugati egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak. A húsvét előtti hetedik hét szerdájának legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10., hamvazószerdát

böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon, a XI. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta

szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés.

Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.

Gérecz Imre katolikus pap az InfoRádióban hangsúlyozta: lehet a nagyböjtnek aszketikus, önsanyargató felhangja, mivel az azt megelőző időszak neve, a karnevál szó is azt jelzi előre, hogy szabadulás jön a hústól, hogy aztán a húsvét ismét a húsra mint ételre utaljon.

„Ehhez képest a természet is megújul, a tél után jön a tavasz, a kereszténységben is a készület, a megújulás és a rendrakás ideje van, amellyel előkészítjük, hogy a húsvétot méltó módon tudjuk megünnepelni”, mondta a lelkipásztor.

Az egyház tanítása szerint az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta: „A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát”.

Az Isten előtti meghajlás jele nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás is lehet, miközben nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire.

Gérecz Imre atya három „megélési lehetőséget” ajánl nagyböjtre:

  • minden keresztény egyházban ez bűnbánati idő, a kiengesztelődés ideje, érdemes olyan beszélgetéseket is megejteni, amelyektől kicsit félünk, de lehet, hogy jót tenne
  • szóljon ez az időszak a vágyódásról, több időt szánjunk az elcsendesedésre
  • valamilyen időhöz kötött fogadalmat érdemes tenni, nem kell, hogy nagy dolog legyen.

A korai egyházban a bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, a hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára.

Hamuval rajzolnak keresztet egy asszony homlokára. Képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Francis R. Malasig, forrás: hirado.hu)

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, amit kezdetben a férfiak fejére szórtak, a nőknek a homlokára rajzoltak keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás, miközben a pap ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel” (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis).

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve „semmihét” vagy „csonkahét”

volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek”, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.

Pannonhalmán például ökumenikus imádsággal kezdik ezt az időszakot az apátságban, 17.30-kor, a járvány miatt fokozott óvintézkedésekkel; a szertartást az apátság YouTube-csatornáján is lehet követni.

(Forrás: Infostart)

Még érdekes lehet ...


2022. május 21., Szombat

Gyász: elhunyt Vangelis

A 79 éves zeneszerző halálát Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök jelentette be. Vangelis egy franciaországi kórházban halt meg.


2022. május 11., Szerda

„a lélek játszik, mi szolgálunk...”

Az 5Spirit Fúvósötös adott koncertet tegnap kora délután az Erzsébet téren.


2022. május 07., Szombat

Idén is lesz emlékhelyek napja

Több száz program várja az érdeklődőket.


2022. május 04., Szerda

Fődíjat nyert az első magyar horrorfilm

A Post Mortem legközelebb a görögországi Horrorant Filmfesztiválon versenyez, ahol a szervezők nem csupán a nyitófilmnek választották, hanem az évtized egyik legjobb horrorfilmjének nevezték.


2022. május 03., Kedd

Felszentelték a felújított kiskanizsai kőkeresztet

Újrafestették a feszületet, amely mellé növényeket is ültettek.


2022. május 01., Vasárnap

Zarándokvonat indult a Mátraverebély-Szentkúti nemzeti kegyhelyre

Az utazást imák, elmélkedések, éneklések, lelki beszélgetések és gyónási lehetőség teszi teljessé.


2022. április 19., Kedd

Tábla őrzi Tüskés Tibor emlékét

Az emléktáblát a Batthyány Lajos Gimnázium régi, Sugár utcai bejárata mellett helyezték el.


2022. április 18., Hétfő

Ferenc pápa: a béke mindenki elsőrendű felelőssége

A katolikus egyházfő szokás szerint húsvéti beszédében felsorolta a világ háború és szenvedés sújtotta térségeit.


2022. április 17., Vasárnap

Aki énhozzám jön, nem éhezik meg

Az ünnepkörhöz kapcsolódó ételek erős jelentést hordoznak, erről a szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.


Húsvét, az ünnepek ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.


2022. április 16., Szombat

Erdő Péter: a feltámadás fényében felelősek vagyunk egymásért

A húsvét a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.


Kozma Imre: A húsvét az élet igazságát mondja el nekünk

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója a húsvét, a szeretet, valamint a befogadás fontosságáról is beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.

+