Kultúra - 2021. február 17., Szerda
#nagyböjt #hamvazószerda #vallás #hagyomány #hit #böjt

Kezdődik a nagyböjt

Kezdődik a nagyböjt

(A fotó forrása: MTI)

A kereszténységben a húsvét előtti nagyböjt kezdete idén február 17-re esik. E napon az egyház az élet mulandóságára emlékeztet és bűnbánatra buzdít.

A böjt (a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon) már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, Kr. u. 336-tól kezdve foglalt egy hetet – a nagyhetet – magába. A negyvennapos, hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó étkezési megtartóztatás a IV. századtól fokozatosan alakult ki, a VII. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.

Latin neve quadragesima (negyvenedik), emlékezésként arra, hogy Jézus, mielőtt tanítani kezdett volna, negyven napig böjtölt a pusztában. A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában, így a vízözön is negyven napig tartott és Mózes is negyven napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot.

A nagyböjt kezdete nem ünnepnap, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek.

Hamvazószerda „mozgó” ünnep, a húsvét előtti negyvenedik hétköznap, mert a nyugati egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak. A húsvét előtti hetedik hét szerdájának legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10., hamvazószerdát

böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon, a XI. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta

szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés.

Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.

Gérecz Imre katolikus pap az InfoRádióban hangsúlyozta: lehet a nagyböjtnek aszketikus, önsanyargató felhangja, mivel az azt megelőző időszak neve, a karnevál szó is azt jelzi előre, hogy szabadulás jön a hústól, hogy aztán a húsvét ismét a húsra mint ételre utaljon.

„Ehhez képest a természet is megújul, a tél után jön a tavasz, a kereszténységben is a készület, a megújulás és a rendrakás ideje van, amellyel előkészítjük, hogy a húsvétot méltó módon tudjuk megünnepelni”, mondta a lelkipásztor.

Az egyház tanítása szerint az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta: „A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát”.

Az Isten előtti meghajlás jele nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás is lehet, miközben nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire.

Gérecz Imre atya három „megélési lehetőséget” ajánl nagyböjtre:

  • minden keresztény egyházban ez bűnbánati idő, a kiengesztelődés ideje, érdemes olyan beszélgetéseket is megejteni, amelyektől kicsit félünk, de lehet, hogy jót tenne
  • szóljon ez az időszak a vágyódásról, több időt szánjunk az elcsendesedésre
  • valamilyen időhöz kötött fogadalmat érdemes tenni, nem kell, hogy nagy dolog legyen.

A korai egyházban a bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, a hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára.

Hamuval rajzolnak keresztet egy asszony homlokára. Képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Francis R. Malasig, forrás: hirado.hu)

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, amit kezdetben a férfiak fejére szórtak, a nőknek a homlokára rajzoltak keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás, miközben a pap ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel” (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis).

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve „semmihét” vagy „csonkahét”

volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek”, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.

Pannonhalmán például ökumenikus imádsággal kezdik ezt az időszakot az apátságban, 17.30-kor, a járvány miatt fokozott óvintézkedésekkel; a szertartást az apátság YouTube-csatornáján is lehet követni.

(Forrás: Infostart)

Még érdekes lehet ...


2023. március 28., Kedd

Szőttesekből nyílt kiállítás a Rozgonyi óvodában

A tárlat április 21-ig tekinthető meg az intézményben.


2023. március 27., Hétfő

A zenevilág reménységei

Újabb sikereket könyvelhetett el a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Általános Művészeti Iskola.


2023. március 22., Szerda

Soltész Miklós: mutassuk meg a fiataloknak a zarándokhelyeket!

Az államtitkár szerint ha megmutatjuk nekik az ország zarándokhelyeit, akkor ezeknek a fiataloknak olyan közösségi élményben lesz részük, ami „továbbviszi a kereszténységet, a hitet, a krisztusi tanítást”.


2023. március 13., Hétfő

Petőfi és kora elevenedett meg érméken, bélyegeken

A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének nagykanizsai csoportja vasárnap újabb tematikus tárlatot szervezett a Hevesi Sándor Művelődési Központban.


2023. február 27., Hétfő

Április végén Magyarországra látogat Ferenc pápa

Ez lesz a pápa negyvenegyedik külföldi látogatása 2013-as megválasztása óta.


2023. február 26., Vasárnap

Összegyűjtik a nemzet hímes tojásait

A virtuális tárlathoz 2023. áprilisi 1-ig várják a fotókat.


2023. február 22., Szerda

Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.


2023. február 20., Hétfő

Tavasszal turnéra indul a Nox zenekar

A Nox-turné március 24-n a szombathelyi Agorában indul, a zenekar április 23-án a Kanizsa Arénában ad koncertet. 


Tavaszi Művészeti Fesztivál – Nagykanizsa

Március 20. és április 4. között nyolc eseményre várják a fesztivál közönségét.


2023. február 17., Péntek

Magyar holokauszttúlélőt tüntetett ki III. Károly

A 99 éves Lily Ebert rendkívüli erejével, pozitív hozzáállásával mindannyiunk számára példa lehet.


2023. február 06., Hétfő

Ferenc pápa: az egész világ háborúban van, meg kell állítani az önpusztítást

Ferenc pápa hangsúlyozta, nyitott arra, hogy mindkét ország, Ukrajna és Oroszország elnökével is találkozzon.

+