(A kép forrása: etonline.com)
Talán az évtized egyik legzseniálisabb húzása volt a Disney részéről, hogy elkezdte újraalkotni az eredeti rajzfilmjei élőszereplős változatát. Bár a remake-ek több kevesebb sikert arattak a nézők körében, a moziba így is sikerült elcsalogatni az embereket, a stúdió pedig jól megtömte ezzel a zsebeit.
A következő várva várt produkció nem más, mint a kegyetlen kölyökdalmata-gyűjtő Szörnyella, amit május 28-án terveznek bemutatni. A film azonban nem a már jól ismert történetet dolgozza majd újra, hanem egy teljesen más szemszögből követhetjük végig, hogyan vált Szörnyella azzá a főgonosszá, akit mi is megismerhettünk – írja a JustJared.
Az eredettörténet egészen a 70-es évek Londonjáig kalauzol el bennünket, ahol egy fiatal meg nem értett divattervező, aki kitaszítottnak érzi magát az emberek között, megszállottjává válik a dalmatáknak, mígnem megszületik kíméletlen és hátborzongató alteregója, Szörnyella de Frász.
Az előzetes nagyon ígéretesnek tűnik, és rögtön fel is csigázta a rajongókat, akiknek feltűnt a párhuzam a Joaquin Phoenix alakította Joker és Szörnyella között. Mindketten átlagosak voltak, meg nem értett zsenik. Aztán a társadalom egyszer csak kitaszítottként, egyenesen szörnyszülöttként kezdte el őket kezelni, mígnem azzá váltak, aminek megbélyegezték őket.
A Szörnyella című filmben olyan sztárok bukkannak fel a címszerepet játszó Emma Stone mellett, mint Emma Thompson, Dev Patel és Mark Strong. Az 1997-ben bemutatott 101 kiskutya című filmben és annak folytatásában Glenn Close alakította a főgonoszt. A színésznő a mostani remake-től sem szakad el, ő ugyanis a film vezető producere.
(Forrás: hirado.hu)
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.
Állatcsontok a Kanizsai vár ásatásából (1953–1958): ki tudja, lehet, hogy valamelyik Thúry György tányérjáról származik...
-A Muramenti dalai olyan hagyományos énekek és dallamok, amelyek generációkon át éltek tovább a térségben: nagyszülők és dédszülők énekelték őket.
2026. február 11. - Kanizsa
2026. február 10. - Kanizsa
2026. február 09. - Kanizsa
2026. február 09. - Kék hírek
2026. február 06. - Kék hírek
2026. február 05. - Kék hírek
2026. február 05. - Kanizsa
2026. február 05. - Kanizsa
2026. február 04. - Kanizsa
2026. február 04. - Kanizsa