Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ünnepi húsvéti szentmisét mutat be az ünnep vigíliáján a budapesti Szent István-bazilikában 2021. április 3-án (Forrás: MTI/Mónus Márton)
Az emberi élet kiszolgáltatottságáról, a világot uraló önzésről és gyűlöletről beszélt húsvéti vigíliáján Erdő Péter, hangsúlyozva, hogy a feltámadt Krisztus más távlatot ad az életünknek.
A koronavírus-járvány miatt a Szent István-bazilikában hívek részvétele nélkül megtartott szentmisén a bíboros arról beszélt: ha egy világjárvány “döbbent is rá minket, hogy milyen kiszolgáltatott az emberi élet ebben a világban és mennyire nem csupán a mi igyekezetünkön múlik a sorsunk, mindez nem a kétségbeesés forrása”.
Ha sokszor mindent elborítani látszik is az önzés, a bizalmatlanság, ha gyakran gyűlölet osztja is meg az embereket, ha az anyagiak hajszolására hangolt világ drámának éli is meg az anyagi jólét csökkenését, „nekünk a feltámadt Krisztus más távlatot mutat”.
„Nem értelmetlen sodródás az egyéni élettörténetünk, nem céltalan vergődés a világtörténelem, hanem a minket örök életre hívó isteni szeretet nagy terve valósul meg benne”
– fogalmazott Erdő Péter.
A bíboros szólt arról is: húsvét igazságát és örömét minden helyzetben „tudnunk kell továbbadni a minket körülvevő világnak”.
Igaz, hogy változik az emberek közti gondolatközlés módja és nyelvezete és „sokszor szétszórt, kiábrándult emberek figyelmét kell megragadnunk”, de minél inkább így van ez, annál nyilvánvalóbb „világunkban a szomjúság és az éhség Krisztus feltámadásának mindent megvilágító, minden igaz igyekezetnek értelmet és értéket adó örömhíre iránt” – mondta.
A szertartás végén a szokásos feltámadási körmenet elmaradt,
helyette Erdő Péter a bazilika kapujából megáldotta Magyarországot, különösen a koronavírus-fertőzésben szenvedő betegeket és az őket gyógyító, ápoló egészségügyi dolgozókat.
Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a kereszténység legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely azt az örömhírt hirdeti, hogy Jézus feltámadt a halálból, ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.
(Forrás: hirado.hu)
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.
Állatcsontok a Kanizsai vár ásatásából (1953–1958): ki tudja, lehet, hogy valamelyik Thúry György tányérjáról származik...
-A Muramenti dalai olyan hagyományos énekek és dallamok, amelyek generációkon át éltek tovább a térségben: nagyszülők és dédszülők énekelték őket.
Elődeihez képest későbbi időpontban kezdi a szertartást a Szent Péter-bazilikában, ahol első alkalommal tagalog és igbo nyelven is megszólalnak a fohászok.
Egy 110 éves játék története.
Ünnepi hangversenyt és szavalatokat hozott a XXIX. Adventi–Karácsonyi Ének és Versmondó verseny.
78 éve teszi különlegessé és híressé Vörsöt Közép-Európa legnagyobb templomi betleheme.
St. Martin advent után, az ünnepi időszak végén tér vissza Nagykanizsára: a református templomban ad koncertet Hella Ferenc lelkipásztor meghívására.
Legyen a Halis István Városi Könyvtár a könyvtári karácsonyi dekorációs verseny győztese!