Húsvéti határkerülés Gyergyószentmiklóson 1997-ben (Fotó: Karácsony Molnár Erika)
A határjárás húsvéti hagyományos népszokás, amelyre általában Nagyszombaton este, vagy éjjel a feltámadási körmenet után, de gyakran húsvét vasárnap került sor.
Határjárás során – tájegységenként eltérő módon – a falvak lakói, főként a fiatal házas emberek és legények lóháton ülve, vagy lovaskocsikkal megkerülték a falu határát egyházi- és egyéb énekeket énekelve.
A népszokás célja – egyházi jelentés mellett – a határjelek megújítása, megismertetése és a termőföldek mágikus védelme volt.
A katolikusok és az erdélyi protestánsok is ismerték ezt a szokást, ami arra utal, hogy a középkorban a határjárás az egész magyar nyelvterületen általános esemény lehetett.
A határjárás szokása legtovább Nyugat-Magyarországon és Székelyföldön maradt fenn. Ezekben a térségekben templomi ereklyékkel, zászlókkal, énekszóval, körmenettel, Krisztus feltámadásának a hírével akarták megoltalmazni termőföldjeiket a természeti csapásoktól és a kártevőktől.
A 19. században például Zalaegerszegen a körmenetek útját puskalövés, dobszó, sípszó is kísérte. Hazafelé a határjárók zsenge tavaszi hajtásokkal tértek vissza, ezzel mintegy a tavaszt hozták be.
Érdekes, igen ősi szokás, hogy akik először vettek rész a határjáráson azokat a határjelekre fektetve megvesszőzték. Így vésték emlékezetükbe a határjelek helyét.
Rend szerint hajnalig tartott a határjárás a körmenet tagjai pedig imádsággal kérték az Urat:
"Távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket, adj bő termő esztendőt s békességet!"
Székelyföldön a templom megkerülése után a legények, fiatal házasok énekelve, imádkozva vonultak végig a falun. A határkerülés után pedig, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papirossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek hajnalfa volt a neve.
(Forrás: Agroinform/Sulinet)
Múltunk a jelenben - online játék a Népviselet Napján.
A történet a Harry Potter sorozat óta az első, amelyet kifejezetten a gyermekközönségnek írt az író.
Varázslatos képek születtek.
Chloe Zhao drámája hét díjra volt esélyes, amelyből négyet el is hozott.
Április 9-től 18-ig rendezik meg a 41. Budapesti Tavaszi Fesztivált, természetesen online.
A pályázaton bárki indulhat verseivel, aki 1991. április 11. után született.
Online programokat kínál a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben József Attila születésének évfordulóján.
48 éve, vagyis 1973. április 8-án, 91 évesen hunyt el a világ talán legnagyobb festője – aki számos filmrendezőt megihletett, kit viccesen, kit drámaian, kit egészen más módon.
Látványos légi utazásokon tárul elénk az ország izgalmas portréja.
Az emberi élet kiszolgáltatottságáról, a világot uraló önzésről és gyűlöletről beszélt húsvéti vigíliáján Erdő Péter, hangsúlyozva, hogy a feltámadt Krisztus más távlatot ad az életünknek.
Több száz hímes tojás látható a Zsolnay Örökségkezelő kiállításán.
A magyar filmrajongók számára egyelőre még csak álom a visszatérés a moziba, de már vannak olyan helyek a világon, ahol gőzerővel működnek a vetítőgépek.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények.
Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a katolikus egyház.
2020. november 20. - Kanizsa
2020. szeptember 23. - Kék hírek
2020. szeptember 18. - Hazai
2020. szeptember 08. - Kanizsa
2020. szeptember 02. - Kék hírek
2020. augusztus 31. - Murafölde
2020. augusztus 28. - Kanizsa
2020. augusztus 20. - Kanizsa
2020. július 06. - Kanizsa
2020. július 04. - Kanizsa