Húsvéti határkerülés Gyergyószentmiklóson 1997-ben (Fotó: Karácsony Molnár Erika)
A határjárás húsvéti hagyományos népszokás, amelyre általában Nagyszombaton este, vagy éjjel a feltámadási körmenet után, de gyakran húsvét vasárnap került sor.
Határjárás során – tájegységenként eltérő módon – a falvak lakói, főként a fiatal házas emberek és legények lóháton ülve, vagy lovaskocsikkal megkerülték a falu határát egyházi- és egyéb énekeket énekelve.
A népszokás célja – egyházi jelentés mellett – a határjelek megújítása, megismertetése és a termőföldek mágikus védelme volt.
A katolikusok és az erdélyi protestánsok is ismerték ezt a szokást, ami arra utal, hogy a középkorban a határjárás az egész magyar nyelvterületen általános esemény lehetett.
A határjárás szokása legtovább Nyugat-Magyarországon és Székelyföldön maradt fenn. Ezekben a térségekben templomi ereklyékkel, zászlókkal, énekszóval, körmenettel, Krisztus feltámadásának a hírével akarták megoltalmazni termőföldjeiket a természeti csapásoktól és a kártevőktől.
A 19. században például Zalaegerszegen a körmenetek útját puskalövés, dobszó, sípszó is kísérte. Hazafelé a határjárók zsenge tavaszi hajtásokkal tértek vissza, ezzel mintegy a tavaszt hozták be.
Érdekes, igen ősi szokás, hogy akik először vettek rész a határjáráson azokat a határjelekre fektetve megvesszőzték. Így vésték emlékezetükbe a határjelek helyét.
Rend szerint hajnalig tartott a határjárás a körmenet tagjai pedig imádsággal kérték az Urat:
"Távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket, adj bő termő esztendőt s békességet!"
Székelyföldön a templom megkerülése után a legények, fiatal házasok énekelve, imádkozva vonultak végig a falun. A határkerülés után pedig, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papirossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek hajnalfa volt a neve.
(Forrás: Agroinform/Sulinet)
A Magyar Golgota áprilisban a legjobb egész estés film lett.
A The Lennon Wall Story névre keresztelt múzeumban többtucatnyi, főleg a csehszlovák szocialista rendszer utolsó évtizedeiben készült fényképpel, tematikus kiadvánnyal, valamint egy új dokumentumfilmmel ismerkedhetnek meg a látogatók.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.
Koncertekkel, táncelőadással, filmbemutatóval, kézműves-foglalkozásokkal és workshopokkal várja az érdeklődőket a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Művészetek Völgyében július 23-tól augusztus 1-ig.
A Titán című francia pszichológiai thrillernek, Julia Ducournau rendezésének ítélte az Arany Pálmát a 74. cannes-i fesztivál zsűrije – jelentette be Spike Lee zsűrielnök a díjkiosztó ünnepség elején.
Az utolsó epizódot 2008-ban mutatták be, az ötödik rész gyakorlatilag azóta tervben van.
A Televíziós Művészeti és Tudományos Akadémia kihirdette az idei Emmy-díj jelöltjeit, akik közt magyar alkotót is köszönthetünk. Rév Marcellt az Eufória sorozat egyik epizódjáért jelölték a díjra.
A falu lakosai hat alkalommal fogják majd előadni a darabot augusztus 19 és 29 között.
A Szentatya az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómisét mutatja be szeptember 12-én a Hősök terén.
A film Semmelweis élete legnehezebb korszakáról, a bécsi évekről fog szólni.
2021. július 30. - Érdekes
2021. július 28. - Kanizsa
2021. július 25. - Kanizsa
2021. július 21. - Kék hírek
2021. július 20. - Érdekes
2021. július 20. - Kék hírek
2021. július 08. - Kék hírek
2021. július 03. - Kanizsa
2021. június 29. - Kanizsa
2021. június 28. - Kanizsa