A római Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony ünnepén (Fotó: anamericaninrome.com)
A római Santa Maria Maggiore-bazilika, a legősibb Mária-templom felszentelését ünnepeljük Havas Boldogasszony emléknapján, augusztus 5-én.
A római Santa Maria Maggiore-templomot III. Sixtus az efezusi zsinat (431) után építtette a Boldogságos Szűz, az Istenszülő tiszteletére az eretnekségekkel szemben; augusztus 5-én szentelték fel. A jeles nap latin elnevezése: Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives – hazánkban Havas Boldogasszony és Havi Boldogasszony néven ismert. A Müncheni kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.
A legenda szerint a Santa Maria Maggiore-bazilika helyét maga a Szűzanya határozta meg. A 4. században, Liberius pápa idejében egy Giovanni nevű gazdag római patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat Máriának ajánlják fel. A Szent Szűz álmukban megjelent nekik, és arra hívta őket, hogy azon a helyen, amelyet másnap, augusztus 5-én hó borít majd, emeljenek templomot a tiszteletére.
Liberius pápának szintén megjelent álmában a Szűzanya, megjelölvén, hol építsen számára méltó templomot Rómában. Kérését Mária azzal erősítette meg, hogy a forró római éjszakán hó esett az Esquilinus dombon. Reggel, kinézve palotája ablakain a pápa Róma hét halmának egyikén havat pillantott meg; majd lerajzolta a templom körvonalát a csodás havazásra összegyűlt római lakosok előtt.
Innen kapta elnevezését a mai ünnepnap, melyet 1568-ban vette föl V. Pius pápa a Római Kalendáriumba.
Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján minden évben virágszirmok hullatásával emlékeznek a 358-ban történt csodás hóesésre a Santa Maria Maggiore-bazilika előtt.
A Santa Maria Maggiore-templomot a későbbi bővítések, változtatások után bazilika rangra emelték. Benne található a Nagy Szent Gergely pápa kora óta a római nép által tisztelt Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) elnevezésű kegykép, amelyhez Ferenc pápa megválasztása másnapján, 2013. március 14-én elzarándokolt. A Szentatya apostoli útjait szintén ez előtt a kegykép előtt ajánlja a Szűzanya oltalmába, és az utakról Rómába visszatérve itt ad hálát.
A szeged-alsóvárosi ferences templom a Havas Boldogasszony-kultusz talán legkorábbi emléke hazánkban, és a legrégibbek közé tartozik egész Közép-Európában.
A magyarországi pestisjárványok idején a hívek számos helyen ajánlották magukat s településük templomát Havas Boldogasszony oltalmába: Budapest (Krisztinaváros), Csesztve, Esztergom, Egyházasnádas, Modor, Pozsony, Selmecbánya, Sopornya, Zebegény, Rozsnyó, Diás (ma Gyenesdiás), Ötvöskónyi, Rácegres, Somogybükkösd, Tekenye, Újudvar, Zalacsány, Budakeszi, Úrhida, Táplány, Németúvár, Vát, Birján, Pécs, Püspöknádasd, Szebény, Pétervárad, Kissikátor, Jászárokszállás, Pásztó, Nagykökényes, Zombor, Zsablya, Apátfalva, Kisnezsény, Padé, Resicabánya, Szeged (Alsóváros), Kolozsvár, Nyárádselye, Szépvíz, Fény.
Havas Boldogasszony a magyar népi kalendáriumban, mint minden Mária-ünnep, asszonyi dolog-, főként sütéstiltó nap.
Forrás: (Magyar katolikus lexikon / Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium / Magyar Kurír)
A fesztivál programja március 14-ig tart, lesz kiállítás, előadás, nőnapi rendezvény, megemlékezés és jubileumi koncert is.
Országos kémiaversenyen bizonyított a nagykanizsai diáklány, különdíjjal ismerték el Rebeka tehetségét.
XIV. Leó pápa a hallgatás és a mértéktartás útjára hív.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
2026. március 09. - Kék hírek
2026. március 07. - Kanizsa
2026. március 06. - Kanizsa
2026. március 06. - Kanizsa
2026. március 04. - Kanizsa
2026. március 03. - Kultúra
2026. március 03. - Kék hírek
2026. március 03. - Kék hírek
2026. március 03. - Kanizsa
2026. március 01. - Kanizsa