A film főszereplőit Eperjes Károly (balra) és Telekes Péter alakítják (A kép forrása: Magyar Passió)
Premier előtt mutatja be a Magyar Passiót a kanizsai mozi, az előadásra Eperjes Károlyt is meghívták.
Az 1950-ben játszódó történet Leopold atyáról szól, aki azon munkálkodik szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő Magyarországon ismét felvirágoztassa a ferences rendet. Kezdetben úgy tűnik, célja megvalósítását még a kommunista hatalom sem akadályozza, aztán koholt vádak alapján mégis a rendszer markában találja magát. Leopold atyát különösen kegyetlen kínvallatásnak vetik alá az ÁVH emberei (Nemcsák Károly, Jakab Tamás), a páter egykori tanítványa, Keller főhadnagy (Telekes Péter) irányításával.
Az alkotók, köztük Csukás Sándor operatőr számára elsődleges szempont volt a történelmi hitelesség: a Balázs Béla-díjas szakember elmondása szerint még sosem készített elő ilyen hosszan filmet, mint a Magyar Passiót. A forgatókönyvet Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írták Várnai Péter címzetes prépost Krisztus inge című színműve és Kálmán Peregrin Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet? című könyve alapján.
A történelmi dráma főszereplője és rendezője Eperjes Károly, akit saját pap nagybátyjainak, dr. Eperjes Ernőnek és a börtönt megjárt Vajk Gyula atyának a visszaemlékezései segítettek a hiteles történetmesélésben, valamint Leopold atya szerepének eljátszásában. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésszel a kanizsai közönség is találkozhat a premier előtti díszbemutatón a Cinema Nagykanizsában október 30-án, az előadás 18 órakor kezdődik.
Zala megyei kórusvezetők és énekesek is rangos elismerést kaptak.
A diákok változatos műsorral léptek színpadra az iskola kulturális bemutatóján, amely nagy sikert aratott a közönség körében.
A fesztivál programja március 14-ig tart, lesz kiállítás, előadás, nőnapi rendezvény, megemlékezés és jubileumi koncert is.
Országos kémiaversenyen bizonyított a nagykanizsai diáklány, különdíjjal ismerték el Rebeka tehetségét.
XIV. Leó pápa a hallgatás és a mértéktartás útjára hív.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
2026. március 16. - Kanizsa
2026. március 16. - Kanizsa
2026. március 15. - Érdekes
2026. március 15. - Murafölde
2026. március 15. - Kanizsa
2026. március 14. - Kanizsa
2026. március 13. - Kanizsa
2026. március 13. - Kanizsa
2026. március 12. - Érdekes
2026. március 12. - Kanizsa