(Fotó: Karácsonyfa Németh Jenő és családja Zrínyi utcai lakásában, 1944, forrás: TGYM)
A karácsonyi ünnepkör egyik legszebb szimbóluma a karácsonyfa. Bár a fenyő már az ősidők óta mágikus jelkép, a karácsonyi pompába öltöztetése csak a 16. században kezdett elterjedni. Hogy miként, arról a Thúry György Múzeum munkatársa, Kunics Zsuzsa számol be az intézmény közösségi oldalán.
A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt, örökzöld ágai a téli napforduló ígéretét hirdették, a meleg, a fény visszatértét a földre. Ezért az emberek már igen korán borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak ki az otthonaikban. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat (strenaét) újesztendő napján; a germánok mécsesekkel díszítették fenyőágaikat, írja a szakember.
A fenyőágakat, fákat később piros almával, dióval, mogyoróval, tojással – termékenységszimbólumokkal – díszítették. A fenyőállítás jelképe korán összefonódott az élet, illetve a tudás fájának képzetkörével. Erre utal, hogy a legtöbb német nyelvterületen a karácsonyfát Paradiesnek, azaz paradicsomnak nevezték, s hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Ma már nem gondolunk rá, hogy szimbolikus értelme van a díszeknek is, melyeket a fenyőfa ágaira aggatunk: az angyalhaj, a papírlánc, a fémgyöngy a bibliai kígyót idézi, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét; a fa alá tett ajándékokat pedig ételek formájában egykor a család eltávozott tagjainak, illetve az értük imádkozó koldusoknak, szegényeknek szánták.
Az első karácsonyfáról – melyet a 15. század végén Strasbourgban állítottak – Sebastian Brant német író emlékezett meg Narrenschiff (Bolondok hajója) című művében. E szerint: az emberek itt „karácsonyfát készítenek, rá papirosból rózsákat akasztanak, süteményeket, cukorkákat”. A szokás bölcsőjének Elzászt tekintik, ahol évszázadok óta az ünnep estéjén szalagokkal körbefont kis fenyőket helyeztek el a templom előtti téren, a falu kútján. Gyertyával díszített fáról is Strasbourgból 1685-ből való az első adatunk.
Európa többi területén német földről evangélikus szokásként terjedt el a karácsonyfa. Lipcsében már 1805-ben, Berlinben 1810-ben karácsonyfákat árultak. Angliában Viktória királynő férje honosította meg a szokást, Amerikába német kereskedelmi utazók juttatták el.
A Habsburg uralkodók is fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét. Ilyenkor megajándékozták az udvar tagjait, az általuk pártfogolt zárdákat, s azok növendékeit is.
Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfákat 1824 és 1826 táján Brunszvik Teréz, József nádor harmadik neje, Mária Dorottya és aszódi kastélyában a Podmaniczky család állította. Jáky Ferenc osli plébános 1855-ben a falu iskolás gyermekeinek rendezett karácsonyfaünnepélyt, olvasható a bejegyzésben.
(Forrás: Thúry György Múzeum/Kunics Zsuzsanna)
Hét arany- és három ezüstminősítéssel tértek haza a nagykanizsai Rozgonyi Úti Általános Iskola diákjai a „Szép Zalában születtem” népdalénekesi verseny pacsai területi fordulójáról. Az iskola legfiatalabb tanulói és felső tagozatos énekesei egyaránt szép
Akkor még Ókovács Szilvesztert látta a legjobb szakembernek a mostani miniszterelnök.
Október 15-én és 16-án vásárolhatók meg a 2026/2027-es színházi évad új bérletei Nagykanizsán. A Kanizsai Kulturális Központ három bérlettípust kínál, amelyekhez Kanizsa Kártyával 20 százalékos kedvezménnyel juthatnak hozzá a nézők. Az első bérletes előad
Nagykanizsán is lehet jegyet venni
Balogh László ezért tekint az alkotóra a város irodalmi világítótornyaként: olyan szerzőként, aki távol élve is kitartóan visszatér szülőhelyéhez, és az emlékezésből teremt maradandó irodalmat.
Nem egyszerűen egy legendás kapusról lesz szó szerdán Nagykanizsán. Grosics Gyula történetét ezúttal azok mesélik el, akik a pályán kívüli embert is ismerték: lánya, Grosics Edina és veje, Kiss Tamás érkezik a városba.
A jó hangulatú beszélgetés során a közönség nemcsak a művész gazdag pályafutását, hanem a színpad mögötti embert is közelebbről megismerhette.
A nagykanizsai programon tíz történész, régész és antropológus ismerteti a korszakhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.
Gyűjtés indult a patinás hangszer korszerűsítése érdekében.
Kémia- és matematikatanárként generációk tudását alapozta meg, 21 éven keresztül pedig igazgatóhelyettesként is segítette az intézmény működését.