Kultúra - 2021. december 25., Szombat
#karácsony #hagyomány #Thúry György Múzeum #történelem

Így lett a fenyőfából karácsonyfa

Így lett a fenyőfából karácsonyfa

(Fotó: Karácsonyfa Németh Jenő és családja Zrínyi utcai lakásában, 1944, forrás: TGYM)

A karácsonyi ünnepkör egyik legszebb szimbóluma a karácsonyfa. Bár a fenyő már az ősidők óta mágikus jelkép, a karácsonyi pompába öltöztetése csak a 16. században kezdett elterjedni. Hogy miként, arról a Thúry György Múzeum munkatársa, Kunics Zsuzsa számol be az intézmény közösségi oldalán.

A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt, örökzöld ágai a téli napforduló ígéretét hirdették, a meleg, a fény visszatértét a földre. Ezért az emberek már igen korán borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak ki az otthonaikban. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat (strenaét) újesztendő napján; a germánok mécsesekkel díszítették fenyőágaikat, írja a szakember.

A fenyőágakat, fákat később piros almával, dióval, mogyoróval, tojással – termékenységszimbólumokkal – díszítették. A fenyőállítás jelképe korán összefonódott az élet, illetve a tudás fájának képzetkörével. Erre utal, hogy a legtöbb német nyelvterületen a karácsonyfát Paradiesnek, azaz paradicsomnak nevezték, s hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Ma már nem gondolunk rá, hogy szimbolikus értelme van a díszeknek is, melyeket a fenyőfa ágaira aggatunk: az angyalhaj, a papírlánc, a fémgyöngy a bibliai kígyót idézi, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét; a fa alá tett ajándékokat pedig ételek formájában egykor a család eltávozott tagjainak, illetve az értük imádkozó koldusoknak, szegényeknek szánták.

Az első karácsonyfáról – melyet a 15. század végén Strasbourgban állítottak – Sebastian Brant német író emlékezett meg Narrenschiff (Bolondok hajója) című művében. E szerint: az emberek itt „karácsonyfát készítenek, rá papirosból rózsákat akasztanak, süteményeket, cukorkákat”. A szokás bölcsőjének Elzászt tekintik, ahol évszázadok óta az ünnep estéjén szalagokkal körbefont kis fenyőket helyeztek el a templom előtti téren, a falu kútján. Gyertyával díszített fáról is Strasbourgból 1685-ből való az első adatunk.

Európa többi területén német földről evangélikus szokásként terjedt el a karácsonyfa. Lipcsében már 1805-ben, Berlinben 1810-ben karácsonyfákat árultak. Angliában Viktória királynő férje honosította meg a szokást, Amerikába német kereskedelmi utazók juttatták el.

A Habsburg uralkodók is fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét. Ilyenkor megajándékozták az udvar tagjait, az általuk pártfogolt zárdákat, s azok növendékeit is.

Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfákat 1824 és 1826 táján Brunszvik Teréz, József nádor harmadik neje, Mária Dorottya és aszódi kastélyában a Podmaniczky család állította. Jáky Ferenc osli plébános 1855-ben a falu iskolás gyermekeinek rendezett karácsonyfaünnepélyt, olvasható a bejegyzésben.

(Forrás: Thúry György Múzeum/Kunics Zsuzsanna)

Még érdekes lehet ...


2026. november 08., Vasárnap

Aranyeső a népdalénekesi versenyen – remekeltek a nagykanizsai Rozgonyi iskola diákjai

Hét arany- és három ezüstminősítéssel tértek haza a nagykanizsai Rozgonyi Úti Általános Iskola diákjai a „Szép Zalában születtem” népdalénekesi verseny pacsai területi fordulójáról. Az iskola legfiatalabb tanulói és felső tagozatos énekesei egyaránt szép


2026. november 03., Kedd

Szélkakas: Négy évvel ezelőtt még további kilenc évet kívánt Ókovácsnak Magyar Péter

Akkor még Ókovács Szilvesztert látta a legjobb szakembernek a mostani miniszterelnök.


2026. október 14., Szerda

Csütörtöktől kaphatók az új színházbérletek Kanizsán – Kanizsa Kártyával olcsóbban

Október 15-én és 16-án vásárolhatók meg a 2026/2027-es színházi évad új bérletei Nagykanizsán. A Kanizsai Kulturális Központ három bérlettípust kínál, amelyekhez Kanizsa Kártyával 20 százalékos kedvezménnyel juthatnak hozzá a nézők. Az első bérletes előad


2026. október 07., Szerda

2026. szeptember 25., Péntek

Kanizsát őrzi a szavaiban: kötettel köszöntötték a hetvenéves Mohai V. Lajost

Balogh László ezért tekint az alkotóra a város irodalmi világítótornyaként: olyan szerzőként, aki távol élve is kitartóan visszatér szülőhelyéhez, és az emlékezésből teremt maradandó irodalmat.


2026. szeptember 22., Kedd

Grosics 100: a Fekete Párducra emlékeznek Nagykanizsán

Nem egyszerűen egy legendás kapusról lesz szó szerdán Nagykanizsán. Grosics Gyula történetét ezúttal azok mesélik el, akik a pályán kívüli embert is ismerték: lánya, Grosics Edina és veje, Kiss Tamás érkezik a városba.


2026. szeptember 17., Csütörtök

Teltház fogadta szülővárosában Bencze Ilonát

A jó hangulatú beszélgetés során a közönség nemcsak a művész gazdag pályafutását, hanem a színpad mögötti embert is közelebbről megismerhette.


2026. szeptember 14., Hétfő

Ötszáz év távlatából idézik fel a mohácsi csatát Nagykanizsán

A nagykanizsai programon tíz történész, régész és antropológus ismerteti a korszakhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.


2026. szeptember 11., Péntek

Megújulhat a 200 éves iharosi templom orgonája, gyűjtés indult

Gyűjtés indult a patinás hangszer korszerűsítése érdekében.


2026. szeptember 09., Szerda

Búcsú négy évtized után

Kémia- és matematikatanárként generációk tudását alapozta meg, 21 éven keresztül pedig igazgatóhelyettesként is segítette az intézmény működését.

+