Kultúra - 2022. január 06., Csütörtök
#vízkereszt #házszentelés #karácsony #vallás #hagyomány

Ma van vízkereszt napja

Ma van vízkereszt napja

Az utóbbi időkben Magyarországon és a határon túli magyar területeken is visszatérőben van vízkereszt napján a házszentelés régi, szép hagyománya (Archív fotó: MTI/Veres Nándor)

G. M. B. – vajon mit jelent ez a három betű, s miért írja a pap az ajtófélfára vízkereszt napján az őt meginvitáló családoknál? Miért ezen a napon szedjük le a karácsonyfát? 

Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése) Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe.

A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben vízkereszt napja a 4. század elején vált liturgikus ünneppé.

Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára, melyet a kánai menyegzőn mutatott be.

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe, Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek (háromkirályok) látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor.

A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör az ünnepet megelőző készületi időből és az ünnepet kifejtő időszakból áll. Jelenleg advent első vasárnapjától a vízkereszt utáni vasárnapig tart. Vízkereszt egyben a farsangi időszak kezdete is.

Már a középkorban is a vidám, önfeledt mulatozások kirobbanásának napja, pillanata volt ez a karácsony csendes elmélyedése után,

erre utal Shakespeare komédiája is, melynek sokat sejtető címe: Vízkereszt, vagy amit akartok, szintén a szabadosságra utal.

Házszentelés, háromkirályozás

Vízkereszthez kapcsolódóan különböző népszokások alakultak ki. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak, megitatták az állatokat, magukra locsolták, a bölcsőre hintették vagy a ház akár földjét is meglocsolták vele. Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

Az utóbbi időkben Magyarországon és a határon túli magyar területeken is visszatérőben van vízkereszt napján a házszentelés régi, szép hagyománya. A katolikus családok a hagyomány szerint ezen a napon meghívják házukba, lakásukba plébánosukat, aki szenteltvízzel meghinti a lakás helyiségeit. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával

A pap krétávala írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a háromkirályok nevének kezdőbetűit, G. M. B. (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Az idei eszentendőben például így: 20 + G + M + B + 22.

Más értelmezés szerint ez a három betű a latin áldásformula kezdőbetűit rejti: Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e házat). A papot ilyenkor meghívja a család ebédre vagy vacsorára.

A karácsonyi ünnepkört lezáró naphoz néphagyományainkban számtalan szokás, szertartás fűződik. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Ez a népszokás is fel-feléled napjainkban.

Ahol ma ünneplik Jézus születését

Január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsonyt – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt, már a szilveszteren is túl vannak. Tizenöt olyan államot sorolhatunk fel, ahol a népesség többsége ma ünnepli Jézus születését.

Egyiptom, Etiópia, Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország, Bulgária, Románia, Moldova, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Görögország, és Ciprus lakosságának többsége lapoz a mai napon az „ónaptárban” karácsonyra.

Karácsony reggelén, hajnalhasadás előtt, az ortodox templomok összes harangját megkongatják, és kihirdetik a karácsonyt és a karácsonyi ünnepet. Ma legalább 471,85 millióan élnek olyan államban, ahol megkezdődik a karácsony.

A nyugati és a keleti keresztények naptárai közötti eltérés oka, hogy a pravoszlávoknál a mai napig a julián naptár van életben: nem vették ugyanis figyelembe XIII. Gergely pápa 1582-ben bevezetett naptárreformját.

(Forrás: hirado.hu)

Még érdekes lehet ...


2025. június 23., Hétfő

A zene mestere öröksége: emlékdíj őrzi Baráth Béla szellemiségét

Az első Baráth Béla-emlékdíjat a diákok közül Hortobágyi Nóra Gréta, a tanárok közül pedig Vajda Zsuzsanna vehette át.


2025. június 22., Vasárnap

Érkezett valaki, akire nem is számítottunk +Képgaléria

Díjátadóra és egy különleges vendég látogatására is sor került Nagykanizsán a Thúry György Múzeumban a  múzeumok éjszakáján.


Krisztus az Oltáriszentségben: a jelenlét ünnepe

Az Úrnapja a katolikus hit fontos főünnepeinek egyike.


2025. június 19., Csütörtök

Ez vár a múzeumok éjszakáján Nagykanizsán!

Impozáns programkínálat a Thúry György Múzeumtól.


2025. június 17., Kedd

„Tündérhon népe és dicső nagyjai kultúránkban”

Erdélyben jártak a kiskanizsai diákok.


2025. június 08., Vasárnap

Tehetségek találkoztak Nagyrécsén

A Nemzeti Művelődési Intézet TehetségPaletta programjának első Zala vármegyei találkozóján a térség tehetségei különböző művészeti kategóriákban mutatkoztak be.


2025. június 05., Csütörtök

Országos sikert ért el a Zsigmondy Technikum tanulója

Zrínyi Viktória első helyezett lett a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy országos középiskolai tanulmányi versenyén (OKTV).


2025. május 31., Szombat

Közösséggé formálta a lakosokat a szakkör

Gelsén a könyvtárban nyílt meg nemrégiben a makramé szakkör kiállítása, amelyet június 6-ig tekinthetnek meg az érdeklődőket. 


Elismerések a népdalköröknek

Nagykanizsa és környéke legjobbjaival foglalkozik Németh Renáta.


2025. május 07., Szerda

Szívbemarkoló búcsú

Posztumusz életműdíjat kapott halála után Varga Szilárd fotóművész.


2025. május 05., Hétfő

Óriási szakmai elismerést kapott Sütő András!

A nagykanizsai születésű, zalamerenyei származású művész kiváló alakításáért érdemelte ki az elismerést.


2025. április 24., Csütörtök

Sütő András: A színészet, amelyben a szomorúság is felhajtóerő

A Reménytelenül című filmben József Attilát alakítja.

+