Az ünnepségen Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő is köszöntötte a közművelődési és közgyűjteményi intézmények munkatársait (Fotó: Jancsi László)
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepséget az önkormányzat a Medgyaszay Házban péntek kora este. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik hazánkban január 22-én, Kölcsey Himnuszának születésnapján.
A megnyitón elhangzott, a költő 1838-ban úgy halt meg, hogy nem is sejtette, 1823-ban befejezett művéből nemzeti himnusz lesz. 1945 után a szocialista blokk országainak többségében szovjet-típusúra kellett cserélni a korábbi nemzeti himnuszokat. Magyarországon Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát akarták megbízni egy optimistább és Isten nevét nem tartalmazó nemzeti induló megírásával, ám egyikük sem vállalta a feladatot, elismerve ezzel a már megírt mű jelentőségét. Ezért a szocializmusban szöveg nélkül játszották a zenét. A Himnusz csak a rendszerváltáskor vált Magyarország nemzeti himnuszává.
A fotón balról jobbra: Cseresnyés Péter, Godinek Ibolya, Tábori Imre, Mikó-Baráth Franciska, Bizzer András (Fotó: Jancsi László)
Az ünnepségen hárman kaptak elismerést a nagykanizsai kulturális életben végzett tevékenységükért.
Godinek Ibolya, a Kanizsai Kulturális Központ közművelődési munkatársa, aki az 1980-as évek végétől házigazdája volt a HSMK Teaházi társalgónak, majd a LépCső Klubnak, 1997-től a Móricz Zsigmond Művelődési Ház népművelőjeként szervezett számos kulturális programot, jazz koncerteket, kamaraszínházi előadásokat, népszerű művészeket felvonultató pódium műsorokat és ismeretterjesztő sorozatokat. 2008 óta kiemelkedő munkatársa a Kanizsai Kulturális Központnak.
Mikó-Baráth Franciska, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusa az elmúlt években több kiállítás megvalósítását vállalta magára, melyek közül kiemelkedik a Szocializmus gyermekei című tárlat. Történészi feladatai mellett az interaktív, élményközpontú múzeumpedagógiai foglalkozások és tárlatvezetések specialistája, valamint a történeti tárgyi gyűjtemény felelőse.
Tábori Imre, a Halis István Városi Könyvtár munkatársa, aki lelkiismeretesen végzi a könyvtár megfelelő működését elősegítő feladatokat, kiemelten a Textlib integrált könyvtári rendszer, a nagykar.hu, valamint az azolo.hu felületeken.
Cseresnyés Péter szerint meg kell őriznünk kultúránk minden szegletét, forrását és művészeti közösségeit, intézményeit (Fotó: Jancsi László)
Az ünnepségen Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő beszédében egy nemzet saját kultúrájának jelentőségét hangsúlyozta.
- A magyar kultúra nem más, mint az életünk érdekében kifejtett cselekvés és azonosságtudat, tradíció és érték, amelyet történelmünk során létrehoztunk. Ez ad igazolást fennmaradásunkhoz, ebben a folyamatban nemesedett életünk, őrizte meg a falvak hagyományát, a nép ajkán születő dalokat, a keze által formált eszközöket, a kúriák és kastélyok szervező erejét és műveltségét. S mindenekelőtt talán a legfontosabbat: az anyanyelvet - mondta Cseresnyés Péter, majd hozzátette: "ha valaki ezt átalakítható felépítménynek láttatja a globális tulajdont és birtoklást priorizálva, és le akarja bontani a közösség- és nemzetalapú kultúrát, az az őseink, a szüleink világát: a forrást és így az identitásunkat rombolná szét."
Az est zárásaként Berecz András ének- és mesemondó szórakoztatta a közönséget.
Az 5Spirit Fúvósötös adott koncertet tegnap kora délután az Erzsébet téren.
Több száz program várja az érdeklődőket.
A Post Mortem legközelebb a görögországi Horrorant Filmfesztiválon versenyez, ahol a szervezők nem csupán a nyitófilmnek választották, hanem az évtized egyik legjobb horrorfilmjének nevezték.
Újrafestették a feszületet, amely mellé növényeket is ültettek.
Az utazást imák, elmélkedések, éneklések, lelki beszélgetések és gyónási lehetőség teszi teljessé.
Az emléktáblát a Batthyány Lajos Gimnázium régi, Sugár utcai bejárata mellett helyezték el.
A katolikus egyházfő szokás szerint húsvéti beszédében felsorolta a világ háború és szenvedés sújtotta térségeit.
Az ünnepkörhöz kapcsolódó ételek erős jelentést hordoznak, erről a szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.
A húsvét a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója a húsvét, a szeretet, valamint a befogadás fontosságáról is beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.
Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy különböző családok viszik a keresztet a római via Crucis tizennégy állomásán.
2022. május 17. - Kanizsa
2022. május 16. - Kanizsa
2022. május 16. - Kék hírek
2022. május 14. - Kanizsa
2022. május 14. - Kék hírek
2022. május 13. - Kanizsa
2022. május 12. - Kanizsa
2022. május 12. - Kanizsa
2022. május 12. - Kanizsa
2022. május 12. - Kanizsa
