Böjti nap a békéért

(Fotó: MTI/Beliczay László)

Február 23-án, a VI. Pál teremben tartott általános kihallgatás végén a Szentatya felhívást fogalmazott meg az ukrajnai háborús feszültség fokozódása miatt. A politikai vezetőket lelkiismeret-vizsgálatra, minden embert böjtre, a hívőket pedig a böjtön túl buzgóbb imára hívta.

Ferenc pápa teljes felhívásának fordítását közreadjuk.

Szívemben nagy a fájdalom az ukrajnai helyzet romlása miatt. Az elmúlt hetek diplomáciai erőfeszítései ellenére egyre aggasztóbb fejleményeknek vagyunk tanúi. Hozzám hasonlóan a világon sokan éreznek szorongást és aggodalmat. Ismét részérdekek fenyegetik mindenki békéjét. Szeretnék a politikai vezetőkhöz fordulni, hogy végezzenek komoly lelkiismeret-vizsgálatot Isten színe előtt, aki a béke, és nem a háború Istene; aki mindenki Atyja, nem csak egyeseké, aki azt akarja, hogy testvérek, és ne ellenségek legyünk. Kérem az érintett feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely még több szenvedést okozna a lakosságnak, mert destabilizálná a nemzetek közötti együttélést, és kétségbe vonná a nemzetközi jogot.

Most mindenkihez szeretnék fordulni, hívőkhöz és nem hívőkhöz egyaránt.

Jézus azt tanította nekünk, hogy az erőszak ördögi értelmetlenségére Isten fegyvereivel, az imával és a böjttel válaszoljunk.

Mindenkit arra kérek, hogy március 2-án, hamvazószerdán tartsunk böjti napot a békéért. Külön biztatom a hívőket, hogy azon a napon buzgón szenteljék magukat az imádságnak és a böjtnek. A Béke Királynője óvja meg a világot a háború őrültségétől!

Szerdán kezdődik a nagyböjt

Az idei esztendőben március másodikára esik hamvazószerda, a húsvétot megelőző negyven napon át tartó nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít, amikor a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét, az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán, és/vagy nagyböjt első vasárnapján, keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”

A hamu jelkép a bűnbánatra, a megtérésre, és emlékeztet az elmúlásra. Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő, amikor a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk.

E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött persze az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt révén az áldozatvállalás lelkülete segíti a hívő embert abban, hogy az igazi Áldozattal, Jézus Krisztussal tudjon jobban lelkileg egyesülni.

A katolikus egyházban a nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot.

Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése s a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

(Forrás: Magyar Kurír / Magyar Katolikus Püspöki Kar)