Jelenet a Dűne című filmből (A kép forrása: port.hu)
A Dűne című sci-fi kapta a legtöbb díjat a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján. A díjazottak között van a film produkciós tervezésének stábja, köztük Sipos Zsuzsanna.
A legjobb filmalkotásért és a legjobb rendezésért járó elismerést ugyanakkor A kutya karmai közt című westernnek ítélte a zsűri.
A Dűne – Frank Herbert 1965-ben megjelent regényének adaptációja – tizenegy díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és ötöt el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen.
Ez az alkotás nyerte a legjobb produkciós tervezés díját is, és ezzel az elismeréssel a döntnökök Sipos Zsuzsanna díszletberendező és Patrice Vermette látványtervező közös munkáját tüntették ki.
A Dűnének ítélték emellett a legjobb hang (Mac Ruth, Mark Mangini, Doug Hemphill, Theo Green, Ron Bartlett), a legjobb különleges látványeffektusok (Brian Connor, Paul Lambert, Tristan Myles, Gerd Nefzer), a legjobb eredeti filmzene (Hans Zimmer) és a legjobb fényképezés (Greig Fraser) BAFTA-díját is.
A legjobb filmnek járó elismerést ugyanakkor Jane Campion A kutya karmai közt (The Power of the Dog) című westernje kapta, és alkotásáért Campion vehette át a legjobb rendezőnek odaítélt díjat is.
A legjobb férfi főszereplő díját – amelynek jelöltjei között volt Benedict Cumberbatch, A kutya karmai közt főszereplője is – Will Smith (King Richard) kapta.
A legjobb női főszereplőnek járó elismerést Joanna Scanlan (After Love) vehette át.
A legjobb brit film a zsűri döntése alapján Sir Kenneth Branagh Belfast című, önéletrajzi ihletésű, fekete-fehérben forgatott drámája lett.
A patinás londoni Royal Albert Hallban tartott, éjszakába nyúló vasárnapi londoni gálán a sztárok közül sokan viseltek olyan szalagot, amelyen az ukrán nemzeti lobogó színei látszottak, több résztvevő szóban is tiltakozott Oroszország ukrajnai inváziója ellen.
(Forrás: hirado.hu)
A fesztivál programja március 14-ig tart, lesz kiállítás, előadás, nőnapi rendezvény, megemlékezés és jubileumi koncert is.
Országos kémiaversenyen bizonyított a nagykanizsai diáklány, különdíjjal ismerték el Rebeka tehetségét.
XIV. Leó pápa a hallgatás és a mértéktartás útjára hív.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.