(Fotó: MÜPA)
Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a magyar jazz ikonikus alakja. Pályafutása során 16 albumot adott ki, zenéjén nemzedékek nevelkedtek. Idén januárban a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjat kapott. Szeptemberben jelent meg nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája, amelyet élete fő művének tekintett. Szakcsi Lakatos Béla 79 éves volt – közölte az M1 Híradója.
Bár pályáját a klasszikusabb zenei műfajokkal kezdte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, érdeklődése hamar az improvizáció felé fordult. Szakcsi Lakatos Béla 1943-ban született Budapesten. Kilenc évesen kezdett zongorázni, a családjának ugyanis csak ekkora lett annyi pénze, hogy hangszert vegyen neki.
1957-től tagja lett Kovács Andor gitáros együttesének. Erről az időszakról egy életrajzi filmben azt mondta:
azt élvezte a legjobban, hogy csapatban dolgozhatott.
„Szerintem az a jó, hogy amikor elkezded a pályádat, az a legjobb hogyha olyan csapatban vagytok, hogy ti kezdtétek és ti vagytok a leggyengébbek. Tehát zenésznek is az a jó, hogyha te vagy a leggyengébb, mert akkor tudsz te tanulni, mert csak így lehet elkezdeni. És rólam már tizenhat évesen az egész ország tudta, hogy ki vagyok…érdemtelenül (nevet)” – fogalmazott Szakcsi Lakatos Béla.
A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, de cigányfolklórt is gyűjtött. Roma származásáról 2005-ben beszélt a közmédiának, miután átvette a Kossuth-díját.
Egy évvel a Kossuth-díj után 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és a Hazám-díjat. 2014-ben a Nemzet Művészének választották, idén januárban pedig életműdíjban részesült a Petőfi Zenei Díj átadóján.
Idén januárban ő is részt vett a Magyar Zene házának avatóján, ahol újfent megmutatta zseniális improvizációs képességét.
2015-ben az MTVA egy félórás filmben tisztelgett Szakcsi Lakatos Béla munkássága előtt, akkor így beszélt az életéről: „Én egy szegény családból, a VIII. kerületből, egy cigány származású ember vagyok, aki annyi mindent elért az életében, hogy még álmodni sem mertem sem én, sem a családom, sem a szüleim. Ezért én csak hálás vagyok az Istennek, sokan mondják, hogy példakép vagyok a cigányság számára, hogy érdemes csinálni.”
Múlt hónapban jelent meg nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája, amelyet élete fő művének tekintett. Szakcsi Lakatos Bélától közösségi oldalán búcsúzott a miniszterelnök. Orbán Viktor azt írta: „Amire csak a legnagyobbak képesek: szívből játszott – a lelkünkért. Isten nyugosztalja Szakcsi Lakatos Bélát!”
(Forrás: hirado.hu)
A szervezők a szülőket is várják, nekik 17 órától pályaválasztási szülői értekezletet tartanak.
A két tanítási nyelvű magyar–angol tagozat 2024 szeptemberében indult, és már az első tanév végén figyelemre méltó sikereket ért el.
November 2-án, vasárnap Nagykanizsán a Zsinagógában a Nagykanizsai Zsidó Örökség Programsorozat keretében két előadása kerül sor.
Egy nap Ungváron Sütő Andrással, aki hisz abban, hogy a színház gyógyít, hisz nem más, mint találkozás – önmagunkkal és egymással.
A magyar nyelv nem csupán kommunikáció, hanem szívünk közös hangja.
Különleges napot töltött együtt a nagykanizsai Bolyai-iskola 7.a osztálya Budapesten.
Az MMA oklevele nemcsak egy pályát, hanem egy életre szóló szolgálatot díjaz: a közösségért, a tanítványokért és a zene iránti hűségért végzett munkát.
A tárlat a Magyar Festészet Napja alkalmából nyílt.
Az indoklás szerint az írót „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, látomásos életművéért” ismerték el.
Az alfa-generáció újra felfedezi a valóságot – a digitális tér után jön a lelki egyensúly kora, vallja a nagykanizsai kötődésű Kepe Nóra.
Varga Márta korábbi kedvelt tevékenységét, a csuhézást nyugdíjba vonulása után sikerült kiteljesíteni, ennek eredménye a tárlat anyaga.