Az élők és holtak „lakóhelyét” is bemutatja a Thúry György Múzeum legújabb kiállítása

A kiállítás december 31-ig látogatható (Fotó: Gergely Szilárd)

Az Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában címmel nyílt kiállítás az államalapítástól a 16. századig terjedő időszak anyagi kultúráját, életmódját mutatja be. A gazdag leletanyagot az élők és a holtak „lakóhelyei” szerint tematizálták a kurátorok, Dr. Száraz Csilla régész és Szmodics-Tugya Beáta archeozoológus.

- Elsősorban a falvakban élők hétköznapjaiba nyújt betekintést a kiállítás első része - mondta dr. Száraz Csilla régész, aki szerint a tárlat meghatározó látványeleme az 1:2 méretarányban felépített Árpád-kori lakóház, amely az egykori települések alapsejtjét képezte. - Rekonstruálásra került egy különleges leletekkel teli Árpád-kori kút is, amelyet eredeti funkciójának elhagyása után nemcsak háztartási szeméttel töltöttek fel, hanem egy kovácsműhely hulladékanyagával is, így vassalak, faszén, csontüllő, sőt még levágott kecske szarvak is láthatók. 

A régésztől megtudtuk: a korabeli kovácsok a kecskék szarvát eltávolították, a tülkös szarut pedig a fémtárgyak edzéséhez használták. A kiállítás emellett arra is választ ad, hogy milyen növényeket termesztettek, milyen állatokat tartottak eleink, s mennyiben különbözek táplálkozási szokásaik a mostanitól.

A tárlatot megtekintette Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is (Fotó: Gergely Szilárd)

A kiállítás másik része a halottak lakóhelyével, azaz a korabeli temetőkkel, sírokkal foglalkozik. Mint arról Szmodics-Tugya Beáta archeozoológus elmondta: a sírok tájolása minden esetben Ny-K-i irányú volt, a sírmélység 55-80 cm között váltakozott, a testhelyzet minden esetben nyújtott volt, a lábak párhuzamosan álltak, a karok legtöbbször medencetájékon érintkeztek, valószínűleg összekulcsolt kézzel kerültek a sírokba a halottak.

- Ebben az időben a gyermekhalandóság nagyon magas volt, éppen ezért gyakoriak a csecsemők és a kisgyermekek sírjai - mutatott rá Szmodics-Tugya Beáta. - Az átlagéletkor a magas halandóság miatt kb. 40-45 évre tehető, az ekkor idősnek számító 60 év feletti kor a férfiak és a nők csak kis részének adatott meg. A hosszúcsontokból számított testmagasság átlaga a férfiak esetében kb. 170 cm, a nőknél az átlag 159 cm volt. 

Mint megtudtuk: a temetkezések bemutatása során is kiemelten épít a tárlat a természettudományos vizsgálatokra, a biológiai antropológia eredményeire, melyek a temetkezési szokások mellett az elhunyt nemére, feltételezett életkorára, az egykor élt emberek életének nehézségeire, betegségeire is rávilágítanak, mint például az angolkór, a vashiányos vérszegénység, a fizikai stressz okozta elváltozások, a fog- és a száj betegségei. A Thúry György Múzeum a múltnak ezen hátrahagyott töredékeiből szeretne komplex képet, a kiállítás december 31-ig látogatható.