A tárlat április közepéig látogatható (Fotó: Gergely Szilárd)
A Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesülete megalakulásának 30. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás nemrégiben a Plakátházban.
A rendezvényről Stamler Lajos szobrász, Zala György-díjas művésztanár, az egyesület elnöke beszélt, aki 2015 óta áll a szervezet élén.
– A képzőművészeti egyesületek egy-egy ilyen térségnek az iparművészeti életét úgy fogják össze, hogy bázist biztosítanak a művészeknek – fogalmazott. – A történetünkben vannak állandó tagok éppúgy, mint olyan fiatalok, akik elköltöztek. Viszont ez az egyesület megmarad szellemi otthonuknak. Sajnos nagyon sokan eltávoztak közülünk a túlvilágra. A sor Kustár Zsuzsával kezdődött, majd következett Szekeres Emil halála, míg Orosz Gergő és Fenyves Márk fiatalon hunytak el. Legutóbb pedig Ambrus Márta és Járási Ildikó távoztak az élők sorából. Fontosak ők nekünk, célunk, hogy hátrahagyott örökségüket a fiataloknak átörökíthessük.
Stamler Lajos hozzátette: a jelenlévő alkotók pedig meghatározzák Nagykanizsa képzőművészeti arculatát. Ők mindannyian kivételes missziót visznek véghez. Jó érzés, hogy a művészetnek erre a szeletére 30 éve van érdeklődés, úgy tűnik, a kanizsai értő közönség számára is fontos a jubileum.
Az eseményen dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója mellett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. A tárlat április közepéig látható.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.