Minden hónap 13-án, a kegyhely engesztelőnapján több száz zarándok érkezik Homokkomáromba (Fotó: Gergely Szilárd)
Homokkomárom a katolikus egyház nagyon fontos „lelki erőműve”, az itt található kolostorépületet félmilliárd, a templomtornyot pedig 25 millió forintos állami támogatással újítják fel - közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombat este a zalai kistelepülés templománál.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
Soltész Miklós: Homokkomárom a katolikus egyház nagyon fontos „lelki erőműve” (Fotó: Gergely Szilárd)
A kegytemplom megújítása már korábban több ütemben elindult, most a templomtorony felújítására fordíthatnak 25 millió forint állami támogatást, később pedig a belső rekonstrukcióra is újabb hozzájárulást szánnak.
Mindez a támogatás annak a kormányzati törekvésnek a része, amely azt mutatja, hogy „Magyarországon nem bezárjuk a templomokat, a kolostorokat, nem átalakítjuk őket adott esetben szórakozóhelyekké, hotelekké, rosszabb esetben pedig (...) távoli felekezeteknek adjuk át”, „sokkal inkább az a törekvés, hogy megmaradjon a kereszténység, az ezeréves egyház, amelyre Magyarország támaszkodhat és amiből merítkezhet” - fogalmazott az államtitkár.
Cseresnyés Péter: a kormány igyekszik mindent megtenni a keresztény értékek védelmében (Fotó: Gergely Szilárd)
Cseresnyés Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte: a kormány figyel erre a közösségre, ennek példája a kolostor és a templom felújítása. A 2010 óta elindult támogatási folyamat révén a térségben nemcsak templomrekonstrukciók zajlottak, de új templom is épült.
Bajnóczi Szilvia Sára, a Nyolc Boldogság Közösség vezető nővére kifejtette: a régi kolostorépület és a zarándokok által használt vizesblokkok felújítása mellett a parkolóban egy fogadópont épülhet kegytárgybolttal, valamint akadálymentesített mosdóval. A munkálatokat a tervek szerint 2027 tavaszára fejezik be.
Kitért arra is, hogy
közösségük 35 éve szolgál ezen a helyen, lelkiségünk alappillére a párbeszéd, az egység keresése, egymás tisztelete.
Hidakat szeretnének építeni „hagyomány és megújulás, szerzetesség, papság és világi hívek, idősek és fiatalok, egészségesek és támogatásra szorulók, Istent szeretők és a természet barátai között”. Minden hónap 13-án több száz zarándok érkezik ide, nyaranta pedig egy ifjúsági és egy gyerektábor 100-150 fős létszámmal népesíti be a templom környékét. Közösségi házukban évente 1000-1500 látogatót fogadnak - ismertette a nővér.
A kegytemplom különleges kegyképéről, valamint Szent Félix vértanú ereklyéjéről is híres (Fotó: Gergely Szilárd)
Nikli Zsolt plébános arra emlékeztetett, hogy a homokkomáromi templom építése 1722-ben kezdődött el, ma a Délnyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb kegyhelye. Az alig kétszáz lelkes kistelepülés létszámának többszöröse érkezik a templomba zarándokként hónapról hónapra, hogy lelki felüdülést nyerjen.
A felújítások keretében a napokban készült el a templom csapadékvíz-elvezetése, valamint a bejárat mellett felvizesedett falak rendbetétele az egyházmegye és a hívek adományából - jelezte a plébános.
(Forrás: MTI)
Nagykanizsán is lehet jegyet venni
Balogh László ezért tekint az alkotóra a város irodalmi világítótornyaként: olyan szerzőként, aki távol élve is kitartóan visszatér szülőhelyéhez, és az emlékezésből teremt maradandó irodalmat.
Nem egyszerűen egy legendás kapusról lesz szó szerdán Nagykanizsán. Grosics Gyula történetét ezúttal azok mesélik el, akik a pályán kívüli embert is ismerték: lánya, Grosics Edina és veje, Kiss Tamás érkezik a városba.
A jó hangulatú beszélgetés során a közönség nemcsak a művész gazdag pályafutását, hanem a színpad mögötti embert is közelebbről megismerhette.
A nagykanizsai programon tíz történész, régész és antropológus ismerteti a korszakhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.
Gyűjtés indult a patinás hangszer korszerűsítése érdekében.
Kémia- és matematikatanárként generációk tudását alapozta meg, 21 éven keresztül pedig igazgatóhelyettesként is segítette az intézmény működését.
Nemzetközi pedagógus-továbbképzésen vett részt Dr. Gálné Dénes Tünde.
Október 1-én újból
Szvetics Jánosné rendszeres kutatója és segítője a nagykanizsai Thúry György Múzeumnak.