Bertók Dániel lelkipásztor: A szolgálat örömével érkeztem, és rögtön éreztem a nyitott szíveket (Fotó: Reformátusok Lapja)
A Reformátusok Lapjának legújabb számában a galamboki református gyülekezet mutatkozik be. Bertók Dániel lelkipásztor mellett a közösség tagjai is megszólalnak a cikkben.
A lap Facebook-oldalán olvasható egy kis ízelítő a cikkből: „Nem velünk kezdődött, nem is velünk ér véget – A zalai dombok között megbúvó Galambok nem tartozik a nagy, országos hírű települések közé. Református gyülekezete sem a lélekszámával tűnik ki, sokkal inkább azzal a szeretetteljes közösséggel, amelyet évtizedek, sőt évszázadok óta építenek. Az egyházközség történetéről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Borbás Árpád gondnokkal, Bertók Dániel lelkipásztorral, Bodor Rebekával, a gyülekezet egyik fiatal tagjával, valamint Kissné Hegyi Zsófia presbiterrel. Kérdésünkre azt is megfogalmazták, mit jelent számukra a galamboki reformátusság.”
A gyülekezeti riport olvasható a lap 38. számában és persze az online oldalukon is.
Zala megyei kórusvezetők és énekesek is rangos elismerést kaptak.
A diákok változatos műsorral léptek színpadra az iskola kulturális bemutatóján, amely nagy sikert aratott a közönség körében.
A fesztivál programja március 14-ig tart, lesz kiállítás, előadás, nőnapi rendezvény, megemlékezés és jubileumi koncert is.
Országos kémiaversenyen bizonyított a nagykanizsai diáklány, különdíjjal ismerték el Rebeka tehetségét.
XIV. Leó pápa a hallgatás és a mértéktartás útjára hív.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa a farsangi időszak, húshagyó kedd és hamvazószerda jelentőségéről is beszélt.
A tárlat a múzeum mintegy 25 ezer darabos, kéttonnányi üvegnegatív-gyűjteményéből válogat, amelyet az 1920-as évek elején leletmentésként vásároltak fel vidéki műtermektől.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.