Újabb magyar Nobel-díjas: Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat!

Krasznahorkai László Forrás: Facebook

A Svéd Akadémia bejelentette: a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László veheti át. Az indoklás szerint az írót „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, látomásos életművéért” ismerték el.

A 71 éves Krasznahorkai László a magyar és a kortárs világirodalom egyik legeredetibb alkotója. A gyulai születésű író pályáját a végtelen mondatok, a hipnotikus nyelvhasználat és a civilizáció végpontjait kutató filozofikus látásmód jellemzi.
Első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg, és rövid idő alatt kultikus státuszt vívott ki magának. Az elzárt falusi közegben játszódó történet az emberi közösség széteséséről, a rend és az erkölcs elvesztéséről szól – univerzális kérdéseket megfogalmazva a reményről és a megváltás lehetőségéről.

Későbbi művei, mint Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, valamint a Báró Wenckheim hazatér tovább mélyítették ezt a világképet: a káosz és a hit, a pusztulás és a teremtés örök körforgásáról szólnak.

Nemzetközi elismertség és filmes együttműködések

Krasznahorkai nevét a világirodalom már az 1990-es évektől jegyzi. Műveit számos nyelvre lefordították, és különösen az angolszász és német olvasóközönség körében vált ismertté.
2015-ben elnyerte a rangos Nemzetközi Man Booker-díjat, ami végleg nemzetközi hírnevet hozott számára.

Alkotói pályája szorosan összefonódott Tarr Béláéval: együtt dolgoztak a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák filmadaptációin. Krasznahorkai prózája és Tarr képi világa egymást kiegészítve teremtették meg a magyar film egyik legerősebb, legmeditatívabb korszakát.

A világvége és a megváltás határán

Az író stílusát gyakran nevezik „apokaliptikusnak” – de ez a szó nála nem pusztán pusztulást jelent. Írásaiban mindig ott rejlik a transzcendens rend utáni vágy, a hit, hogy a káosz mögött értelmet keres az ember. Mondatai hömpölyögnek, szinte zsoltárszerűen, miközben a létezés szorongását és szépségét egyszerre ragadják meg.

Új fejezet a magyar irodalomban

Krasznahorkai László Kertész Imre (2002) után a második magyar, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.
A Svéd Akadémia döntése újabb mérföldkő a magyar kultúra számára: az író életműve azt üzeni, hogy a legmélyebb sötétségben is ott rejlik a művészet megváltó ereje.

„A világ szétomlása nem a vég, hanem a kezdet lehet” – vallotta Krasznahorkai korábban.
Most a világ irodalma is e gondolat előtt tiszteleg.

Forrás: Origo