Krasznahorkai László Forrás: Facebook
A Svéd Akadémia bejelentette: a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László veheti át. Az indoklás szerint az írót „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, látomásos életművéért” ismerték el.
A 71 éves Krasznahorkai László a magyar és a kortárs világirodalom egyik legeredetibb alkotója. A gyulai születésű író pályáját a végtelen mondatok, a hipnotikus nyelvhasználat és a civilizáció végpontjait kutató filozofikus látásmód jellemzi.
Első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg, és rövid idő alatt kultikus státuszt vívott ki magának. Az elzárt falusi közegben játszódó történet az emberi közösség széteséséről, a rend és az erkölcs elvesztéséről szól – univerzális kérdéseket megfogalmazva a reményről és a megváltás lehetőségéről.
Későbbi művei, mint Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, valamint a Báró Wenckheim hazatér tovább mélyítették ezt a világképet: a káosz és a hit, a pusztulás és a teremtés örök körforgásáról szólnak.
Krasznahorkai nevét a világirodalom már az 1990-es évektől jegyzi. Műveit számos nyelvre lefordították, és különösen az angolszász és német olvasóközönség körében vált ismertté.
2015-ben elnyerte a rangos Nemzetközi Man Booker-díjat, ami végleg nemzetközi hírnevet hozott számára.
Alkotói pályája szorosan összefonódott Tarr Béláéval: együtt dolgoztak a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák filmadaptációin. Krasznahorkai prózája és Tarr képi világa egymást kiegészítve teremtették meg a magyar film egyik legerősebb, legmeditatívabb korszakát.
Az író stílusát gyakran nevezik „apokaliptikusnak” – de ez a szó nála nem pusztán pusztulást jelent. Írásaiban mindig ott rejlik a transzcendens rend utáni vágy, a hit, hogy a káosz mögött értelmet keres az ember. Mondatai hömpölyögnek, szinte zsoltárszerűen, miközben a létezés szorongását és szépségét egyszerre ragadják meg.
Krasznahorkai László Kertész Imre (2002) után a második magyar, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.
A Svéd Akadémia döntése újabb mérföldkő a magyar kultúra számára: az író életműve azt üzeni, hogy a legmélyebb sötétségben is ott rejlik a művészet megváltó ereje.
„A világ szétomlása nem a vég, hanem a kezdet lehet” – vallotta Krasznahorkai korábban.
Most a világ irodalma is e gondolat előtt tiszteleg.
Forrás: Origo
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.
A keresztelő és a családi hagyományok emléke a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.
Irodalom, történelem és vita egy megosztó életmű körül.
diákoknak egy mintegy 800–1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveget kellett elolvasniuk, majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk.
Munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenei hagyományt.
A házi oltár nem csupán műtárgy, hanem történet is – a családoké, a közösségé és egy olyan hagyományé, amely generációkon átívelve formálta a dél-zalai otthonok szellemiségét.
A Magyar Költészet Napja alkalmából Soósné Balassa Eszter költő bemutatkozó estjére került sor Letenyén a Fáklya Művelődési Házban.
A költészet napja jó alkalom arra, hogy újra kézbe vegyünk egy verseskötetet, elővegyünk egy régi kedvencet, vagy felfedezzünk egy kortárs szerzőt.
Az egyházi vezetők azt kérik, hogy az idei húsvétot
A megmérettetésre nagyon sokan jelentkeztek: 12 iskola 71 tanulója mutatta be verstudását német nyelven.
Egry József Kalapos hölgy című grafikáját egy aukciós online piactér honlapján kínálták eladásra.
Apja révén magyar származású, New Yorkban élő Suzanne C. Nagy gyűjteményének 38 darabja érkezik Nagykanizsára, a Magyar Plakát Házba.
2026. május 15. - Kanizsa
2026. május 13. - Kanizsa
2026. május 11. - Sport
2026. május 11. - Kanizsa
2026. május 07. - Kanizsa
2026. május 05. - Kanizsa
2026. május 04. - Kanizsa
2026. május 04. - Kék hírek
2026. május 04. - Kék hírek
2026. május 01. - Kanizsa