Kepe Nóra Forrás: Facebook
A legfiatalabb nemzedék, az alfa-generáció tagjai egyre tudatosabban fordulnak el a túlzott képernyőhasználattól, és kezdenek visszatérni a valódi emberi kapcsolatok, az offline élmények és a mentális egészség értékeihez – állítja Kepe Nóra nagykanizsai származású társadalomkutató, aki évek óta a digitális világ és az emberi viselkedés kapcsolatát vizsgálja.
Kepe Nóra szerint a 21. század embere egy olyan korban él, ahol a technológia már nemcsak eszköz, hanem a mindennapi identitás része. Az okostelefonok, közösségi oldalak és digitális platformok fokozatosan átalakították, hogyan gondolkodunk önmagunkról, a világról és a kapcsolatainkról. A közösségi média korszakában az önkifejezés és a visszajelzés iránti vágy soha nem volt ennyire meghatározó – ugyanakkor soha nem volt még ilyen erős az ebből fakadó mentális terhelés sem.
A társadalomkutató korábban több interjúban is rámutatott: a közösségi médiában uralkodó látszatvilág nárcisztikus mintákat erősít, miközben az emberek valódi kapcsolatai gyengülnek. Ugyanakkor megjelent egy új tendencia is – a fiatalabb generációk, különösen az alfa-generáció tagjai, már felismerik a digitális túlterheltség veszélyeit, és tudatosan keresik a visszautat a valóságba.
Egy friss, több mint húszezer fiatal bevonásával készült amerikai kutatás szerint a 8–15 évesek egyre nagyobb arányban választják az offline tevékenységeket az online időtöltés helyett. Újra népszerű a mozi, a sport, a túrázás, a közös étkezések – vagyis mindaz, ami valódi társas élményt nyújt.
A videójátékok is átalakulóban vannak: a fiatalok egyre inkább csapatban, közösségben játszanak, nem pedig magányos tevékenységként tekintenek rájuk. A közösségi médiában pedig visszaszorul az állandó posztolás és véleménynyilvánítás, helyette a csendesebb, megfigyelő, reflektív online jelenlét kezd teret nyerni – például podcastok, tematikus tartalmak, oktatóvideók formájában.
Kepe Nóra ezt a változást úgy értelmezi, hogy a fiatalok generációs szinten próbálják megújítani a digitális kultúra és a mentális egészség kapcsolatát. A túlzott önmegjelenítés és online zaj után sokan igyekeznek visszaépíteni azokat a belső támaszokat, amelyek a technológia előtti időkben természetesek voltak.
A társadalomkutató megfigyelése szerint egyre több fiatal ismeri fel, hogy a képernyő nem csupán szórakoztat, hanem befolyásolja az önértékelést, az alvást, a koncentrációt és a kapcsolatok minőségét is. Ennek hatására sokan tudatos lépéseket tesznek a változásért:
törlik a számukra káros közösségi felületeket,
elnémítják az értesítéseket,
tanulás vagy munka közben kikapcsolják a telefonjukat,
rendszeresen digitális detoxot tartanak,
és egyre többet olvasnak vagy hallgatnak mentális egészséggel kapcsolatos tartalmakat.
Ez a tudatosságváltás nemcsak a fiatalokról szól, hanem a társadalom egészéről is. Kepe Nóra szerint a szülők, tanárok és felnőttek felelőssége, hogy jó példát mutassanak, és támogassák a gyerekeket az egészséges technológiahasználat kialakításában.
Nóra szerint tehát a legújabb kutatások biztató képet festenek: a fiatalok nem elvesznek a digitális világban, hanem elkezdik újraértelmezni annak szerepét. Az alfa-generáció nem feltétlenül menekül a technológiától, inkább tudatosan használja azt – mint eszközt, nem pedig identitást.
A digitális világ és a valóság közötti egyensúly keresése lesz a következő évek legnagyobb társadalmi kihívása. A kérdés már nem az, hogy lehet-e képernyő nélkül élni, hanem az, hogy hogyan lehet a képernyővel együtt, de nem annak rabjaként.
November 2-án, vasárnap Nagykanizsán a Zsinagógában a Nagykanizsai Zsidó Örökség Programsorozat keretében két előadása kerül sor.
Egy nap Ungváron Sütő Andrással, aki hisz abban, hogy a színház gyógyít, hisz nem más, mint találkozás – önmagunkkal és egymással.
A magyar nyelv nem csupán kommunikáció, hanem szívünk közös hangja.
Különleges napot töltött együtt a nagykanizsai Bolyai-iskola 7.a osztálya Budapesten.
Az MMA oklevele nemcsak egy pályát, hanem egy életre szóló szolgálatot díjaz: a közösségért, a tanítványokért és a zene iránti hűségért végzett munkát.
A tárlat a Magyar Festészet Napja alkalmából nyílt.
Az indoklás szerint az írót „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, látomásos életművéért” ismerték el.
Varga Márta korábbi kedvelt tevékenységét, a csuhézást nyugdíjba vonulása után sikerült kiteljesíteni, ennek eredménye a tárlat anyaga.
A kiállított borotvatartó nagyon hasonlít a Néprajzi Múzeumban lévő spanyolozott sótartóhoz, amelyet Nemespátrón gyűjtöttek.
A Reformátusok Lapjának legújabb számában a galamboki református gyülekezet mutatkozik be.