Baloghné Harkány Judit és Ódor Dóra Anna a Nemzeti összetartozás hídján. A gyalogos kötélhíd csaknem 700 méter hosszú Forrás: Facebook
Baloghné Harkány Judit és Ódor Dóra Anna a Nemzeti összetartozás hídján. A gyalogos kötélhíd csaknem 700 méter hosszú Forrás: Facebook
Országos szinten is a legjobbak közé került egy nagykanizsai diák és felkészítő tanára az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny döntőjén. Ódor Dóra Anna és Baloghné Harkány Judit rangos elismerésekkel térhetett haza Sátoraljaújhelyről, ahol idén is a magyar nyelv szeretete, a kulturális örökség és a közösségi identitás került a középpontba.
A Polgári Dél-Zaláért Alapítvány szerint különösen fontosak azok a sikerek, amelyek egyszerre erősítik a helyi közösségek önbecsülését, a fiatal generáció identitását és a magyar nyelvhez, kultúrához való kötődést.
Az Alapítvány úgy látja: a fiatal tehetségek támogatása és bemutatása hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a Dél-Zalai térségben élő fiatalok erősebben kötődjenek saját közösségükhöz és kulturális értékeikhez.
A bírálóbizottság idén helyezési sorrend megállapítása nélkül díjazta a legkiválóbb versenyzőket. Sátoraljaújhely város plakettjét és 20 ezer forintos pénzjutalmát is elnyerte Ódor Dóra Anna, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium diákja, aki a „Széphalom” emlékplakettet is megkapta – ezt az elismerést kizárólag a legjobb teljesítményt nyújtó versenyzőknek ítélik oda.

Sátoraljaújhely város plakettjét és a mellé járó 20 ezer forint pénzjutalmat a város működését 1998 óta irányító Szamosvölgyi Péter polgármester adta át Dórának Forrás: Facebook
A sikeres szerepléshez a fiatal tehetséget méltó módon felkészítő szaktanár, Baloghné Harkány Judit is kiérdemelte Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának emlékplakettjét és pénzjutalmát, amelyet a legkiemelkedőbb felkészítőknek adományoznak. A Sárospataki Tankerületi Központ különdíját szintén Ódor Dóra Anna kapta – ezzel a nagykanizsai tanuló a verseny egyik legeredményesebb résztvevője lett.
A Polgári Dél-Zaláért Alapítvány kommunikációs és közösségépítő programjainak egyik fontos célja, hogy minél több olyan helyi történetet és teljesítményt mutasson be, amelyek pozitív példát adhatnak a fiatal generáció számára.
Az Alapítvány szerint az anyanyelv ápolása, a kulturális értékek megőrzése és a tehetséggondozás olyan közösségi értékek, amelyek hosszú távon is erősíthetik a Dél-Zalai térség identitását és közösségi összetartozását.
A házigazda város polgármestere, Szamosvölgyi Péter ünnepi beszédében hangsúlyozta:
„Az anyanyelv szeretete összeköt bennünket. Hétvégén városunk ismét méltó otthona lehetett egy különleges eseménynek. Büszkék vagyunk rá, hogy Sátoraljaújhely adhatott otthont ennek a nemes versenynek – hiszen a magyar nyelv nem csupán kommunikáció, hanem örökség, kultúra és szívünk közös hangja.”
Az „Édes anyanyelvünk” verseny 1973 óta minden évben Sátoraljaújhelyen találja meg otthonát, és mára az egyik legjelentősebb Kárpát-medencei anyanyelvi megmérettetéssé nőtte ki magát. A több mint fél évszázados hagyomány idén is élő bizonyítéka lett annak, hogy a magyar nyelv szeretete nemzedékeket, városokat és határokon átívelő közösségeket köt össze.
Kazinczy Ferenc 42 évesen telepedett le Sátoraljaújhely határában, kisbányácskai birtokán, amelyet később Széphalomnak nevezett el – ezzel is kifejezve hűségét és ragaszkodását a magyar nyelvhez és kultúrához. A 19. század elején ez a település az irodalmi élet egyik központjává vált: itt születtek azok az eszmék és művek, amelyek meghatározták a magyar nyelvújítás korszakát. Az itt nyugvó nyelvújító emlékműve zarándokhely mindazok számára, akiknek fontos a magyar kultúra megmaradása.
A Kazinczy-hagyomány élő része Sátoraljaújhely szellemiségének. Nem véletlen, hogy immár több mint fél évszázada itt rendezik meg az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny országos döntőjét, amely a magyar nyelv szeretetének és ápolásának szimbolikus ünnepévé vált.
A Polgári Dél-Zaláért Alapítvány szerint az ilyen országos sikerek nemcsak az érintett diákok és pedagógusok munkáját igazolják vissza, hanem egész Nagykanizsa és a térség számára is büszkeséget jelentenek.
Az Alapítvány célja, hogy kommunikációs és közösségépítő tevékenységével továbbra is támogassa azokat a helyi értékeket és közösségi teljesítményeket, amelyek hozzájárulnak a Dél-Zalai térség kulturális és társadalmi megerősítéséhez.
Október 15-én és 16-án vásárolhatók meg a 2026/2027-es színházi évad új bérletei Nagykanizsán. A Kanizsai Kulturális Központ három bérlettípust kínál, amelyekhez Kanizsa Kártyával 20 százalékos kedvezménnyel juthatnak hozzá a nézők. Az első bérletes előad
Nagykanizsán is lehet jegyet venni
Balogh László ezért tekint az alkotóra a város irodalmi világítótornyaként: olyan szerzőként, aki távol élve is kitartóan visszatér szülőhelyéhez, és az emlékezésből teremt maradandó irodalmat.
Nem egyszerűen egy legendás kapusról lesz szó szerdán Nagykanizsán. Grosics Gyula történetét ezúttal azok mesélik el, akik a pályán kívüli embert is ismerték: lánya, Grosics Edina és veje, Kiss Tamás érkezik a városba.
A jó hangulatú beszélgetés során a közönség nemcsak a művész gazdag pályafutását, hanem a színpad mögötti embert is közelebbről megismerhette.
A nagykanizsai programon tíz történész, régész és antropológus ismerteti a korszakhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.
Gyűjtés indult a patinás hangszer korszerűsítése érdekében.
Kémia- és matematikatanárként generációk tudását alapozta meg, 21 éven keresztül pedig igazgatóhelyettesként is segítette az intézmény működését.
Nemzetközi pedagógus-továbbképzésen vett részt Dr. Gálné Dénes Tünde.
Október 1-én újból