A legjobbak között Soltész Boglárka Felhőlány című fotója
Átadták a Magyarország 365 fotópályázat idei díjait. A 2019-ben indított kezdeményezés az ország legnagyobb fotópályázata, amelyre idén is több mint 44 ezer képet küldtek be amatőr és profi fotográfusok.
A Magyarország 365 fotópályázat célja, hogy az alkotók lencséjén keresztül, egyedi látásmóddal mutassa be hazánk természeti kincseit, tájait, építészetét, kultúráját, sportéletét, az itt élő közösségeket, mindazt, amire büszkék lehetünk a Kárpát-medencében.
A fotópályázatra idén is hat kategóriában - Állat- és növényvilágunk, Tájaink és kertjeink, Építészetünk és városaink, Kultúránk és művészetünk, Sporteseményeink, Közösségi élményeink - lehetett pályázni egyedi képekkel vagy sorozatokkal.
dr. Simán László: Tavaszi erdő
„Hét év alatt összesen 256 ezer 770 képet küldtek be a pályázatunkra, ez azt jelenti, hogy naponta száz fotó készült számunkra”
- hangsúlyozta Kaiser Ottó Balogh Rudolf-díjas fotográfus, a pályázat zsűrielnöke a csütörtöki díjátadón. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fotográfia a megszületése óta nem élt át olyan kényes időszakot, mint napjainkban. „Képek tömegtermelésének időszakát éljük, percenként pixelek megatonnái zúdulnak ránk. Az azonban nem változott, hogy a képek hatása nagyon erős az életünkre. Az internet falára felkerülő képekből építünk magunknak egy világot, ami működik, de nem mindegy, milyen képek kerülnek oda” - fogalmazott.
Tollár Eszter: Őszi pasztell
Az idei pályázatra több mint 44 ezer pályamű érkezett, a szakmai zsűri minden kategóriában három díjat osztott ki, és átadták a zsűri különdíját is. A 160 kiemelt alkotás közé a Kanizsa Fotóklub három tagjának képe is bekerült: Tollár Eszter Őszi pasztell, dr. Simán László Tavaszi erdő és Soltész Boglárka Felhőlány című fotója.
(Forrás: MTI, Kanizsa Fotóklub Fb-oldala)
Nagykanizsán is lehet jegyet venni
Balogh László ezért tekint az alkotóra a város irodalmi világítótornyaként: olyan szerzőként, aki távol élve is kitartóan visszatér szülőhelyéhez, és az emlékezésből teremt maradandó irodalmat.
Nem egyszerűen egy legendás kapusról lesz szó szerdán Nagykanizsán. Grosics Gyula történetét ezúttal azok mesélik el, akik a pályán kívüli embert is ismerték: lánya, Grosics Edina és veje, Kiss Tamás érkezik a városba.
A jó hangulatú beszélgetés során a közönség nemcsak a művész gazdag pályafutását, hanem a színpad mögötti embert is közelebbről megismerhette.
A nagykanizsai programon tíz történész, régész és antropológus ismerteti a korszakhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.
Gyűjtés indult a patinás hangszer korszerűsítése érdekében.
Kémia- és matematikatanárként generációk tudását alapozta meg, 21 éven keresztül pedig igazgatóhelyettesként is segítette az intézmény működését.
Nemzetközi pedagógus-továbbképzésen vett részt Dr. Gálné Dénes Tünde.
Október 1-én újból
Szvetics Jánosné rendszeres kutatója és segítője a nagykanizsai Thúry György Múzeumnak.