A díjazottak a főigazgató társaságában, balról: Hozensteiner Csilla, Varga Zsuzsanna és Betlehem-Simon Rebeka Forrás: Facebook/Nagykanizsai Piarista Iskola
A Nagykanizsai Piarista Iskola tavaly, vagyis 2025-ben először hirdette meg az „Év Diákja Díj” pályázatot azzal a céllal, hogy méltó módon elismerésben részesüljenek a 11–12. évfolyamos kimagasló teljesítményű tanulók. A Piarista Iskola hivatalos Facebook-oldalán most megjelentek a győztesek is.
A programhoz kapcsolódó dicsőségfalat az iskola központi részén alakítják ki, ahol a díjazottak fényképe és kategóriája is megjelenik. A díj célja, hogy elismerje a diákok tanulmányi, sport-, művészeti vagy közösségi területen elért eredményeit, példát állítson a fiatalabb tanulók elé, illetve erősítse az iskolai közösség összetartozását és hagyományait.
A pályázat során a tanulóknak egy rövid írásos bemutatkozást kellett készíteniük, melyben bemutatták eredményeiket, tevékenységüket és motivációjukat. A 2025-ös évben a Patrocínium napján vehették át díjazottjaik az Év Diákja Díjat az intézmény főigazgatójától, Varga Zsuzsannától.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
Egy estélyi ruha a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.
Állatcsontok a Kanizsai vár ásatásából (1953–1958): ki tudja, lehet, hogy valamelyik Thúry György tányérjáról származik...
-A Muramenti dalai olyan hagyományos énekek és dallamok, amelyek generációkon át éltek tovább a térségben: nagyszülők és dédszülők énekelték őket.