Gyanó Szilvia a húshagyó kedd jelentőségéről beszélt (Fotó: Zalakocka)
Ma van húshagyó kedd. Nagykanizsa a „mulató város”. A Keszthelyi Hírlap legalábbis ilyen címen tudósított az 1898-as farsangi időszakról. A mulatságok ugyanis nagyon gyorsan követték egymást – számolt be róla Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa.
– Táncestet tartott a Polgári egylet, a vasúttársaság önsegélyező egylete és a kereskedelmi iskola is – folytatta. – Amerikai reklám-estélyt rendezett az Izraelita jótékony nőegylet, tánccal egybekötött hangversenyt a főgimnáziumi ifjúság, jelmez-estélyt a munkásképző. Az irodalmi és művészeti kör estélyén „eredeti szellemi termékek, hamisítatlan jókedv s valódi italok” várták a vendégeket.
Hozzátette:
jól kimulatta magát tehát a város a farsangban, jöhetett a böjt, amikor semmiféle hangos mulatozást nem lehetett tartani. Lakodalmat sem.
„A farsang minden keresztyén országban házasulásokra, menyegzőkre és tánczvigalmakra szokott fordíttatni, nemcsak falusi köznépnél, mellyre nézve illyenkor van szünidő minden mezei munkától; hanem a városiaknál, sőt az úri rendnél is” – írta Edvi Illés Pál evangélikus lelkész 1857-ben.
A lakodalmak jó ismerkedési alkalmak voltak a fiatalok számára falun és városon egyaránt
– folytatta a néprajzkutató. – Idén rövid a farsang. Kezdete, mint mindig, Vízkeresztkor (január 6.) van, a vége viszont a nagyböjt kezdetétől függ, így idén február 17-re esik. A farsangot megelőző, csendes adventi időszakban nem illett hangos mulatságot vagy lakodalmat tartani, sem a rákövetkező nagyböjtben. Húshagyó, itt maradt az eladó!
„Régi szokása volt a magyar nép házasulandó fiatalságának, hogy legtöbb esetben a farsangon, az évnek leghidegebb időszakában gyulladt legyőzhetetlen, meleg szerelemre szíve az iránt, kit maga számára ugy gondolatban, talán a legmelegebb nyári napokban, választott ki” - írja a Keszthelyi Hírlap, majd megemlíti, hogy az 1898-as farsang „eredménye” 20 pár egybekelése volt a városban. És ha valaki pártában maradt? Jöhetett a vénlánycsúfolás: „Hücs ki disznó, az ólból, vén leány a farsangból!”
Ma még lehet bálozni, fánkot enni, maszkába menni, de holnap már hamvazószerda, kezdődik a böjt.
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.
A keresztelő és a családi hagyományok emléke a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.
Irodalom, történelem és vita egy megosztó életmű körül.
diákoknak egy mintegy 800–1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveget kellett elolvasniuk, majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk.
Munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenei hagyományt.
A házi oltár nem csupán műtárgy, hanem történet is – a családoké, a közösségé és egy olyan hagyományé, amely generációkon átívelve formálta a dél-zalai otthonok szellemiségét.
A Magyar Költészet Napja alkalmából Soósné Balassa Eszter költő bemutatkozó estjére került sor Letenyén a Fáklya Művelődési Házban.
A költészet napja jó alkalom arra, hogy újra kézbe vegyünk egy verseskötetet, elővegyünk egy régi kedvencet, vagy felfedezzünk egy kortárs szerzőt.
Az egyházi vezetők azt kérik, hogy az idei húsvétot
A megmérettetésre nagyon sokan jelentkeztek: 12 iskola 71 tanulója mutatta be verstudását német nyelven.
Egry József Kalapos hölgy című grafikáját egy aukciós online piactér honlapján kínálták eladásra.
Apja révén magyar származású, New Yorkban élő Suzanne C. Nagy gyűjteményének 38 darabja érkezik Nagykanizsára, a Magyar Plakát Házba.